Több mint kétmillió látogatót vonzottak azok a Krisztus-képek, amelyeket a magyar közönség is láthat holnaptól + fotók

Nagyszabású és egyben átfogó kiállításon ismerhetjük meg Munkácsy Mihály páratlanul gazdag életművét a Szépművészeti Múzeumban holnaptól. A festőművész születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából nyíló Munkácsy – Egy világsiker története című időszaki tárlaton több mint száz – kevésbé ismert, ritkán vagy itthon eddig sohasem látott – műalkotás, archív fotográfiák, dokumentumok és kultusztárgyak mentén segít feltárni az egykor a világ legjobban fizetett művészének életét, karrierjét és sikereit.

A Krisztus-trilógia egyik darabja, a Golgota Fotó: Havran Zoltán

A kiállítás szenzációjának számít, hogy idehaza eddig még sohasem látott festményeket is láthatunk, köztük a New York Historical Societyből kölcsönzött és a Pákh Imre magángyűjteményéből érkezett Pamlagon ülő nő című festmény. A Pávák (Reggeli a szabadban) című képen az impresszionizmus stílusjegyeit fedezhetjük fel. Ez Munkácsy első olyan nagypolgári életképe, amelyen a megszokott enteriőr helyett kint, a természetben ábrázolta elegáns alakjait.

A kiállítás hat tematikus egységre tagolódik. Az első egység, az Egy legenda születése: az első sikerek az Ásító inastól Munkácsy realista főművein (Siralomház, Éjjeli csavargók, Zálogház, Rőzsehordó nő, Köpülő asszony) keresztül a korszakváltó és egy új művészi hitvallást hirdető Műteremben című festményig mutatja be művészetének alakulását. Itt egy kis műteremsarok idézi meg a mester egykori műtermét, a Munkácsy-hagyatékban fennmaradt művészkellékek és kultusztárgyak segítségével.

A második, A századvég Párizsában: út az európai elitig című szekcióban tekinthetjük meg többek között a Milton című alkotást. A „Kolosszálképek festője”: a világhírű Munkácsy című egység középpontjában a mester monumentális képei, köztük a Krisztus-trilógia, a Honfoglalás című alkotás és a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe áll. 

Az 1880-as években Európa-szerte és az Egyesült Államokban is bemutatott, több mint kétmillió látogatót vonzó Krisztus-képeknek köszönhető, hogy Munkácsy a szó szoros értelmében világhírű festővé vált.

Az alkotás szabadsága: Munkácsy tájképei címet viselő szekcióban a XIX. századi magyar tájképfestészet olyan főművei kaptak helyet, mint a Poros út első és második változata. A Divatos, drága, festői: szalonképek és a Munkácsy-márka című egység a XIX. század végi elegáns párizsi szalonok világába enged bepillantást az úgynevezett szalonképeken keresztül. A tárlat záró egysége a Munkácsy-kultusz címet kapta. A terem a Munkácsy-életművet és a festő személyét már életében körülölelő kultusz történetébe enged bepillantást.

A Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítás március 30-ig látogatható.

---

Kövér László: Munkácsy Mihály életműve a nemzeti géniusz megnyilvánulása

Munkácsy Mihály életműve a hazát teremtő és azt fenntartó alkotóerő, a nemzeti géniusz egyik megnyilvánulása – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke a Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítás keddi megnyitóján a Szépművészeti Múzeumban. Kövér László kiemelte: Munkácsy Mihály életútja és életműve a géniusz példázata. A géniusz pedig több, mint tehetség, a géniusz maga a sors – jegyezte meg. Kijelentette: a tehetség kibontakozását a kedvezőtlen körülmények megakadályozhatják, a sors beteljesedését azonban sohasem. Ezért volt törvényszerű, hogy a legárvább élethelyzetből, a legmostohább személyes és történelmi körülmények közül Munkácsy Mihály a magyar képzőművészet legmagasabb régióba emelkedhetett.