A hazai szerencsejáték-piacon érdekelt vállalkozások árbevétele az előzetes számítások szerint elmarad a 2003-ban regisztrált 230 milliárd forinttól. A legnagyobb szereplő, az állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. például a várakozások szerint 7 milliárd forinttal túlteljesítette ugyan 103 milliárd forintos árbevételi tervét, de még így is elmaradt attól a 123,5 milliárdos forgalomtól, amelyet 2003-ban sikerült elérnie.
A Szerencsejáték Felügyelet adatai szerint a lottózók tavaly az első tíz hónapban 15 százalékkal kevesebb alapjátékot játszottak meg, mint 2003 hasonló időszakában. Az államkassza sem járt rosszul, hiszen bevételeit – ha a lottóőrület nem is – a magasabb adó valamelyest felduzzasztotta. Az ötös lottóból befolyó játékadó növekedett, köszönhetően a 17-ről 24 százalékra emelt kulcsnak.
A drasztikus adóemelés éve volt a tavalyi a pénznyerő automatákat működtető vállalkozások számára is. A gépek után havonta fizetendő adó 55 ezer forintról 75 ezer forintra, az éves engedélyeztetési díj az első kategóriás automatáknál 100 ezerről 125 ezerre, a második kategóriásoknál 50 ezerről 75 ezerre nőtt gépenként. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a pénznyerő automaták száma egy év alatt kétezer darabbal, 32 ezerre csökkent.
Nem ment jobban a lóversenyszervezőnek sem. Az 1,3 milliárdos tavalyi bruttó bevétel itt sem nagyobb a 2003-asnál. A bevétel 70 százalékát visszaosztották a fogadóknak, 30 százalék pedig a versenydíjakra megy el. A lóverseny 2-3 milliárd forintos forgalomnál lenne nyereséges, ezért idén a fővárosi fogadóirodák számát szeretnék növelni és új, nyereményhalmozódást lehetővé tevő fogadási formákat is bevezetnek a piacra.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
