Továbbra is titkosak a Görgey-dokumentumok

A kancellária, úgy tűnik, nem teljesíti Sági József fideszes képviselő kérését, aki be kíván tekinteni a Görgey Gábor, mint kulturális főtanácsadó által készített anyagokba. A Meh egyrészt azt állítja: nem kapták meg Sági levelét, másrészt azt hangsúlyozza: a dokumentumokat nem titkosították, azok - mint belső használatra készült iratok - „húsz éven belül automatikusan nem nyilvánossá minősülnek”.

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nem akceptálta Sági János fideszes országgyűlési képviselő kérését a 20 évre titkosított Görgey-anyagokra vonatkozóan. Mint azt már megírtuk, a politikus egy pénteki keltezésű levelében Kiss Péter kancelláriaminisztertől kért betekintést a volt kultuszminiszter által készített anyagokba. (Görgey Gábor december 31-ig mint kulturális főtanácsadó dolgozott, e minőségében hétmillió forintot tehetett zsebre.) Kiss Péter egy korábbi – Halász János (Fidesz) írásbeli kérdésére adott – válaszában az irományok titkosságát azzal magyarázta: azok belső használatra készültek, ezért nem nyilvánosak. A kancelláriaminiszter szerint Görgey „színvonalas tanácsokkal segítette a kormányzati munkát kulturális kérdésekben” – többek közt „figyelemmel kísérte és véleményezte az épülő Hagyományok Háza helyzetét”, valamint „intézkedett Márton László Kossuth-díjas szobrászművész ügyében, aki szobrot ajánlott fel a belga királyi párnak”, illetve „véleményt készített a Millenáris Park további méltó működtetésének feltételeiről”.

Sági János szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levelében felrója, hogy míg a kormány tiszta, átlátható közéletről, üvegzseb-programról beszél, közben húsz évre titkosítja Görgey Gábor hét millió forintért készített tanulmányát. A MeH közleménye szerint azonban a Görgey-anyagot nem titkosították, hanem „a ma hatályos törvény értelmében minden belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat a kezelést követő húsz éven belül automatikusan nem nyilvánossá minősül„. A Miniszterelnöki Hivatal állítja azt is: a fideszes képviselő leveléről csak a sajtóból értesültek, s állításai „teljes tájékozatlanságról tanúskodnak”. Sági József egyébként betekintést kérő levelében Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos álláspontjára hivatkozik, miszerint az alkotmányos alapjog korlátozásának elfogadhatatlan módja, hogy a kormányzati döntés meghozatala után húsz évre titkosítják ezeket a dokumentumokat.

A Népszabadság arra célozgat: a kancellária nehéz helyzetben van, mivel – például a Millenáris esetében – esetleg olyan döntés-előkészítő információkat kellene kiadnia, amelyekről „nem lenne szerencsés, ha az ellenzék idő előtt tudomást szerezne”.