Elsősorban nem a vállalkozásokat, hanem a lakossági fogyasztást érinti kedvezőtlenül a magas áfa, ami egyre gyakrabban határon túli beszerzésekben nyilvánul meg. Ez áttételesen a határ mentén, annak 20-30 kilométeres körzetében szolgáltatást nyújtó magyar vállalkozások forgalmát csökkenti – mondta a Napi Gazdaságnak Zara László adószakértő.
Bár az élelmiszerek esetében a magyar áfateher alacsonynak számít, de az olcsóbb benzinért, műszaki cikkért kiutazók egy füst alatt ilyen beszerzéseiket is letudják.
Zara tapasztalatai szerint egyre kevesebb külföldi jár vásárolni Magyarországra: soproni vállalkozók panaszai szerint mind kevesebb osztrák keresi a magyar szolgáltatásokat; hasonlóról számoltak be a fogászati vállalkozások is, amelyek az osztrákok körében eddig nagyon népszerűek voltak.
Nem az adópolitika az elsődleges szempont egy befektetési döntés meghozatalakor, a piachoz való hozzájutás, a munkakultúra, a logisztikai szempontok is döntő fontosságúak lehetnek – jelentette ki a Napi Gazdaság megkeresésére Garamhegyi Ákos, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) helyettes államtitkára annak apropóján, hogy a közép-európai régióban egyre több ország szánta el magát adórendszere egyszerűsítésére és az adóterhek csökkentésére. Tavaly Szlovákia, idén Románia egységesítette több adónemre kivetett adókulcsát – írja a Napi Gazdaság.
Garamhegyi szerint Magyarország változatlanul vonzó befektetési célpont. A Romániában az idei évtől alkalmazott 16 százalékos társasági adókulcs hasonló mértékű Magyarországon is. Emellett több, a kutatás-fejlesztéshez, munkahelyteremtéshez kapcsolódó kedvezmény igényelhető. Kiemelte, hogy idéntől megszűnt az elhatárolt veszteség érvényesítésére vonatkozó időbeli korlát, valamint eltörölték a külföldi szervezetek részére fizetett kamat és jogdíj forrásadóját is.

Hatalmas hiszti lesz a baloldalon: az átláthatósági törvényjavaslat már az Országgyűlés előtt van