Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap „A magyar egyetemi oktatók a lázadást gyakorolják” című cikkében évek óta először foglalkozik az RMDSZ-szel és a Kolozsváron történtekkel. (A témáról közel egy időben cikkezett a FAZ is, amikor a kérdés körüli sokéves hallgatás után jelentette Kertész Imre hősi harcát a magyar nyelvű egyetemért – K.L.) Az írásból nem derül ki, hogy a petíció írásának mi köze van a címben említett lázadáshoz.
A romániai magyar kisebbség már megint a jogaiért harcol – írja a lap. Hozzáteszik: a magyarok célkeresztjébe most a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem került. Az ottani magyar professzorok hónapok óta szeretnék elérni, hogy hozzanak létre három, államilag finanszírozott magyar fakultást.
A professzorok azt vetik az egyetemi vezetés szemére, hogy megtagadják tőlük ezeket a fakultásokat. Nemrégiben a legfelsőbb egyetemi vezetés, a román rektor Nicolae Bocsan vezetésével visszadobta az erre vonatkozó kérésüket azzal az indoklással, hogy erre nincs pénz, ráadásul az intézményben amúgy is biztosított a kétnyelvű oktatás. Hantz Péter, a magyar nyelvű Bolyait kezdeményező bizottság vezetője a lapnak megerősítette, hogy ez utóbbi állítás igaz, de a professzorok száma messze nem fedi a diákok igényeit.
Hantz szerint a helyzet a magyar követelések elutasítását követően „pattanásig feszült”. „Minden törvényes lehetőséget kimerítettünk. Nem marad más lehetőség, mint a polgári engedetlenség” – nyilatkozta Hantz.
Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilap A kisebbségbe kerülés rémálma a saját országban című írásában a német lapok tárcarovataiban mind erősebbé váló félelmekkel foglalkozik: ahová ha ma valaki egy pillantást vet, elhullott hattyúkat lát Rügen szigetén, vagy a bevándorlók apokaliptikus látványát Berlin-Neuköllnben. A németek vagy mind elpusztulnak madárinfluenzában, vagy az történik, amitől az iszlám uralom bekövetkezésére figyelmeztetők óvnak: hosszabb vagy rövidebb idő múlva úgy fognak élni, mint Asterix Galliában. Miközben egész Németországot megszállják a muzulmánok, addig a bennszülöttek folyamatosan zsugorodó maradéka a falvakba vonul védelembe. A nagyvárosokban ugyan itt-ott még beazonosítható egy-két „német negyed”, ahol még nem némult el Goethe nyelve és ahol még nem minden keresztény templomot alakították át mecsetnek – írja a lap.
Hozzáteszik: eme világvége hangulatot jellemzi például a duisburgi katolikus közösség tagjainak története, akiket a törökök átzavartak az utca másik oldalára, mert az ő térfelükön a járda s a helyi mecset, és ezzel ez az iszlám területe, ahol fejkendős nők állítólag azt suttogják az arra járók fülébe: „tönkre szülünk benneteket.” Mint írják, kisebbséggé válni a saját országban egyet jelent a végtelen rémséggel.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Barbara John, Berlin város egykori külügyi megbízottja a következőket emeli ki a fiatal bevándorlók integrációjának legfontosabb problémájaként: egy tökéletesen kiépített, vaskos javakat szétosztó jóléti állam önmagában integrációs akadály. Nem azért, mert a bevándorlók olyan lusták lennének, hanem azért, mert a nagylelkű segélyek egyszerűen elveszik azt az ösztönzést, hogy saját létük anyagi forrásairól gondoskodjanak. Az a nyomás, mely a klasszikus „bevándorló országban” a frissen érkezettekre természetes módon nehezedik, miszerint minden centet meg kell keresniük, a jóléti államokban hiányzik. Végül úgyis az önkormányzat szociális osztálya fizet mindent, s aki munkanélküli és otthon ül, az nem integrálódik.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilap „Az adófizetők kigúnyolása” című írásában tárgyalja, miként próbál az osztrák kormány és ellenzék tőkét kovácsolni az ország olimpiai csapatának jó szerepléséből. A szövetségi kormány gratulált a sikeres osztrák olimpiai csapatnak. Wolfgang Schüssel ezt nemcsak személyesen tette meg a hétfő esti salzburgi fogadáson, hanem már vasárnap számos napilapban is így tett, együtt az alkancellárral, Hubert Gorbachhal. A kormány eme gesztusa felháborította az őszi kampányra készülő szocialistákat (SPÖ) és zöldeket, akik az adófizetők kárára elkövetett kormánypropagandáról beszélnek, és bejelentették a nemzetgyűlésben, hogy szigorú reklámszabályozást kívánnak beterjeszteni, az FPÖ pedig hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést.
Az SPÖ egyenesen az „adófizetők kigúnyolásáról” beszélt. A párt képviselője, Günther Kräuter szeretné elérni, hogy a jövőben a kormányzati hirdetéseken feltüntessék azok költségét is. Terveik szerint ez a kiegészítés kötelező lenne, hiszen az összeget végül az adófizetőknek kell állniuk. Ezzel befejeződne a polgárok költségén végzett agitáció – vélekedett a szocialista politikus.
A zöldek is kemény jogszabályi keretekkel korlátoznák a kormányzati önreklámot. Bírálták, hogy a kormány 2000 óta több mint 71,4 millió eurót (nagyjából 17,9 milliárd forintot) költött önmaga reklámozására.
origo.hu
Forró leves miatt égett meg súlyosan egy szabolcsi kislány - videó
