Die Welt (welt.de)
A konzervatív napilapban Mariam Lau A török nemzet nagygyűlése című tudósításában foglalkozik a németországi törökök „berlini menetelésével” melyben az egykori nagyvezírükre, Talat pasára emlékeznek.
„Fogd a zászlódat és gyere Berlinbe” – hangzik a török nacionalisták egyik csoportjának március 18-ra vonatkozó felhívása. Talat pasát úgy tartja számon a történetírás, mint az Oszmán Birodalomban 1915-16-os örmények elleni mészárlások egyik szervezőjét. A nagygyűlés apropója, hogy 1921. március 18-án a berlini száműzetésben tartózkodó török politikust megölte egy örmény diák. A Berlin belvárosába tervezett tüntetést a német főváros török közössége szervezi.
Ugyan valószínűtlen, hogy a szervezők által bejelentett ötmillió török valóban összegyűlik, ám mégis, a jelenlegi, többek között az antiszemita, anti-európai Farkasok völgye című film miatt felfokozott hangulatban a török nemzet kisebb megnyilvánulásai is jelentőséggel bírnak. A tüntetésen való részvételét már több törökországi – köztük a kormányzó AKP-hoz tartozó parlamenti képviselő is – bejelentette.
A török nacionalistákat felháborítja a német Bundestag által elfogadott és az első világháborús örmények elleni népirtást elítélő határozat, valamint a téma említése a németországi tankönyvekben. Dogu Perinçek, a Talat Pasa Mozgalom egyi kvezetője berlini sajtótájékoztatóján leplezetlenül fenyegetőzött: „Figyelmeztetem a német közvéleményt. Ha bennünket megsemmisítenek, ők is megsemmisülnek.” Amennyiben nem fogadták volna el a Bundestag határozatot és nem állnának „ezek a hazugságok” a tankönyvekben, nem volna szükség a tüntetésre sem.
Mindeddig egyetlen egy török szervezet sem jelentkezett, aki elítélte volna a tüntetésben megfogalmazott szándékot. Kenan Kolat, a Németországi Törökök Közösségeinek elnöke ugyan bejelentette, ő nem vesz részt a demonstráción, de annak céljaival egyetért. Kolat szerint a Bundestagnak vissza kell vonnia a határozatát.
A felhívás aláírói között megtalálható többek között az ankarai kormány közeli vallási szervezet a DITIB éppen úgy, mint a török szociáldemokraták, a Kemal Atatürk szellemi hagyatékát ápoló szervetek éppen úgy mint szülői közösségek.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilap a „Gazdaság a politika fogságában” című írásában mutatja be a március 26-i parlamenti választások apropóján a Gazdasági Összehasonlítások Bécsi Intézetének (WIIW) elemzését az ukrán gazdaság helyzetéről. A elemzés lesújtó következtetésre jut: 2005 a gazdasági növekedés megtorpanásának éve volt a kelet-európai országban.
A közgazdászokat riadóztatja Ukrajna instabil politikai helyzete. A március 26-i parlamenti választások miatt az ukrán gazdaság a politika fogságába esett – olvasható az elemzésben. Már a 2005-ös, a narancsos forradalmat követő esztendő elszomorító eredményekkel zárult: a gazdasági növekedés 12,1 százalékról 2,4 százalékra csökkent. A WIIW szakértői a radikálisan csökkenő befektetésekkel, illetve a külkereskedelemben bekövetkező változásokkal magyarázzák a gazdasági visszaesést.
A közgazdászok óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe. Az idei évben a gazdasági növekedést öt százalékra becsülik, jövőre hat százalékra számítanak.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Rainer Hermann A karikatúrák, mint ürügyek című írásában foglalkozik a Jyllands Postenben megjelent rajzok miatti tiltakozások eldurvulásának egyik vélhető okával. A szerző tripoliszi keltezésű írásában állítja, a libanoni rombolásban és gyújtogatásokban már régen nem néhány rajzról van szó, hanem az ország törékeny belső békéjének megrendítésére tett kísérletről.
Sok libanoni számára a pusztítások nem jelentettek komolyabb meglepetést. Antoine Constantine politológus szerint a libanoni történelemben fekete vasárnapként bevonult történések előtt a szír fővárosban tartott tüntetés adta meg a hangot a bejrúti eseményekehez. A libanoni kormány katonai hírszerzése időben jelezte, radikális csoportok kísérletet tesznek arra, hogy beszivárogjanak a tüntetők közé, ám a kormány semmit sem tett azért, hogy megakadályozza az atrocitásokat. A Hezbollah néhány órával a tüntetés előtt visszavonta részvételét, és a Dzsama al Iszlamija, a szunnita testvériség libanoni szárnya is kivált a tüntetésből, amikor a kilengések megkezdődtek.
Nadim Szalem politikus a kormány könnyelműségét a szunniták és a síiták közötti hatalmi küzdelemre vezeti vissza. Néhány nappal a síita asúra ünnep előtt a szunnita miniszterelnök meg kívánta mutatni, hogy a Szíria-barát síita Hezbollahnak és az Amalnak nem engedi át az utcát – vélekedik a görög-katolikusokat képviselő Szalem.
Az engedékenység megbosszulta magát, és a Damaszkuszból irányított, az ország destabilizálásában érdekelt csoportok azonnal éltek a lehetőséggel. A bejrúti keresztény negyed temploma elleni támadás a következő két üzenetet hordozta Constantine szerint: egyrészt a libanoni keresztények érezzék megtámadva magukat a szunnitáktól, másrészt higgyék azt, hogy csak Szíria képes az iszlamistákkal szembeni biztonságukat garantálni.
Az atrocitások során letartóztatott 500 személy közel harmada szír, vagy palesztin volt. Szíria számos palesztin menekülttábor kapuját szélesre tárta, sőt olyan szervezeteket, mint a baloldali-szekuláris Népi Front Palesztina Felszabadítására – főparancsnokságot, fegyverekkel is ellátta.
origo.hu
Forró leves miatt égett meg súlyosan egy szabolcsi kislány - videó
