Gyermekhiány a jövőtől való félelem miatt című cikkében Thomas A. Friedrich ismerteti a brüsszeli bizottság egyik, az EU demográfiai jövőjével foglalkozó tanulmányát. Ebből világosan kiderül: az uniónak e tekintetben sincs jövője, demográfiai hanyatlása már megállíthatatlan. – Félelem a jövőtől, túl hosszú tanulmányok, a munkahely bizonytalansága, valamint a megfelelő partner megtalálásával kapcsolatos nehézségek tartják távol az európai nőket attól, hogy gyerekeket szüljenek – olvasható a cikkben.
2003-ban az unióban az átlagos szülésszám 1,2 gyermek volt, pedig a fiatal nők két-három gyereket szeretnének – derül ki a brüsszeli bizottság által bemutatott, a Bundesinstituts für Bevölkerungsforschung (BIB) kutatásból, és a közel 30 ezer EU polgár megkérdezésén alapuló, a „Európa demográfiai jövője” című tanulmányból.
Finnország és Hollandia lóg ki jelentősen 1,7 gyermekkel a drámai uniós átlagból. A legnagyobb gondot a tanulmányt készítő csapatot vezető Ingrid Hamm számára a németországi, osztrák, belga, olasz és cseh helyzet okozza. Ezekben az országokban a legnagyobb az eltérés a kívánt gyermekszám és a megszületett gyermekek között.
Mi tartja vissza az uniós fiatalokat, hogy a gyakorlatban megvalósítsák gyermek iránti igényüket? Észtországban, Németországban, Magyarországon, Romániában és a Szlovéniában a „jövőtől való félelem” a legfőbb oka a kevés gyereknek. Különösen az új EU tagállamok polgárainak esetében mutattak ki a statisztikusok komoly félelmeket, perspektívátlanságot. Egyúttal szertefoszlani látszanak azok a remények is, miszerint az új tagok polgáraival lehetne az EU drámai lakosság csökkenését enyhíteni.
A gyermektelenség második leggyakoribb oka az életkor. Ez különösen érvényes azon országokra, ahol a családalapítás viszonylag későn kezdődik: Ausztriára, Belgiumra, Finnországra, Olaszországra és Hollandiára. Az a lesújtó mottó, miszerint „a gyerekek túl drágák” indít arra számos szülőt, hogy ne vállaljon egy második, vagy harmadik gyermeket. Ez a „költségfaktor” elsősorban litván, lengyel és magyarországi szülőket tart vissza a gyermekvállalástól. Az a félelem, miszerint a gyermekvállalás komoly életszínvonal csökkenést jelentene és képtelen lenne a társadalom fogyasztási színvonalával lépést tartani, „meglepő” módon a még viszonylagos jólétben élő németek esetében jelent komoly ellenérvet.
Ezt a folyamatot súlyosbítja, hogy a hagyományos társadalmi- és családi kötelékek megszűnőben vannak, amit például a válások számának jelentős emelkedése is jelez. 2002-ben az 25-ök átlagában a házasságok 40,5 százaléka válással ér véget. Ráadásul egyre több pár egyáltalán nem házasodik, a klasszikus életminta – tanulás, házasság gyerekek, házépítés – sokak számára már nem működik, a gyerekszülést olyannyira kitolják, amíg túl késő lesz.
Forrás: Die Welt (welt.de)
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
