Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Wulf Schmiese A kancellár, a könyv és a tenger című cikkében foglalkozik a készülő Schröder memoárról érkező nem túl rózsás hírekkel. Ismét csak szoros lesz Gerhard Schrödernek, hogy betartsa ígéretét. S egyre kevesebben hiszik, hogy képes lesz azt teljesíteni. Ezért most Schröder borkumi új nyári rezidenciájának első emeletén üldögél és dolgozik.
Az ex-kancellár könyvének október 25-én kellene megjelennie Döntések. Politikusi életem címmel. Az opusz 512 oldalt foglalna magában és 25 euróba kerülne. A borítót már kinyomtatták, a könyvismertetőt is megküldték már a kereskedőknek és a recenzenseknek. Csak egy valami hiányzik, a tartalom. Néhány száz oldal már megérkezett a kiadóba, de ezek az fejezetek legalább annyira idegesítik a kiadót mint a hiányzó részek.
Ha minden úgy alakult volna, mint ahogy Schröder tervezte, ez az ő nyara lehetetne. Kilenc hét múlva, szeptember 24-én lennének a Bundestag választások. S hangulat Németországban hosszú évekre visszamenőleg a legjobb, kevesebb munkanélküli, javuló konjunktúra, s mindenekelőtt a meglepően jól szereplő válogatott a foci VB-n. Schröder hozta a VB-t Németországba, s az edzőt Jürgen Klinsmannt minden kritikával szemben megvédte. A CDU/CSU-nak komoly félnivalója lett volna egy sikeres VB követően Schrödertől.
Schröder az előrehozott választások elvesztését követően még mindig a helyét keresi. Legyen tekintélyes ex-politikus? Gazdasági menedzser? Vagy egyszerűen lobbista? A májusi SPD kongresszuson, mely Kurt Becket pártelnökké választotta Schröderről éppen úgy csak mellékesen ejtettek szót, mint a vörös-zöld koalícióról. Májusban, amikor a párt frakcióvezetője Peter Struck nyilatkoztában úgy fogalmazott, hogy a szociáldemokraták számára Schröder jobb kancellár volt, mint Merkel, úgy tűnt kezdetét vesz egy enyhe nosztalgia. Ez azonban azonnal eltűnt, amikor az első közvéleménykutatási eredmények megjelent, melyek szerint a németek alig negyedének hiányzik Schrdöer. S a közvéleménykutatók szerint az orosz gázüzletbe történő bekapcsolódása súlyos károkat okozott politikai megítélésének.
A kézirat ismerői szerint Schröder emlékirata jól kezdődik. Az első, az 1998-as választási győzelemmel foglalkozó fejezet jól olvasható, dinamikus, mint a kancellár politikája, mely eufórikusan kezdődik, majd idővel teljesen lebénul. Számos korrektori ceruza kopott el az eddig elkészült oldalakon. „Ki volt ott?” „Bizonyíték?” „Kivel beszélt erről?” ilyen és ehhez hasonló kérdések sorakoznak a lapszéleken. A nagy ívű cél ellenére – végre elmondani a közvéleménynek, mi történt valójában – nagyon sok a ködös megfogalmazás és az elkészült fejezetek stilisztikailag alapos „ápolásra szorulnak.” Uwe-Karsten Heye, a kancellár egykori szóvivője próbálja Schrödert újságírói támogatásban részesíteni.
Az atomerőművek bezárása, az ún. Hartz reformok, a bizalmi szavazás, s mindenekelőtt az iraki háború elutasítása lesz az opusz meghatározó témája, melyet ama következetes politika egyenes folyományaként kíván a szerző ábrázolni, mely az 1986-os kampánnyal, Schröder alsó-szászországi első miniszterelnök-jelöltségével kezdődött. „Számos az országban tapasztalt változás visszavezethető Schröderre, ezt kívánja a könyv bemutatni” nyilatkozta Günter Berg, a könyvet gondozó Hoffmann und Campe kiadó ügyvezetője. S részben ez fogja eldönteni, hogy marad-e valami emlékezetes Gerhard Schröder politikájából. Bármi is legyen az emlékiratokkal, ha másnak nem, a könyvkötőknek sikerül majd egy összefüggő egészet létrehozniuk, zárja a szerző cinikus hangételű írását.
Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)
A német főváros napilapjában Frank Herold Csillagok háborúja Csehországban című cikkében foglalkozik az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszere egy támaszpontjának Közép-Európába telepítési terveivel.
Washington a bírálatok ellenére kitart ama terve mellett, hogy a rakétavédelmi rendszerének egyik pillére Közép-Európában Csehországban, Lengyelországban, vagy Magyarországon álljon. Az amerikai elképzelések szerint ez védené Európát egy keleti, illetve Iránból és Észak-Koreából érkező rakéták ellen.
Az amerikai delegáció csehországi látogatásának befejezte az immár két éve tartó támaszpontkeresés egyik utolsó állomása. A cseh közvélemény 83 százaléka ellenzi az amerikai támaszpontot, ez derül ki a prágai Mlada fronta Dnes című lap által közölt friss közvéleménykutatásból. Az elutasítás annak ellenére is jelentős, hogy az ígéretek szerint 1000 személy találna munkát a bázison. A munkahely ígéreteknél is erősebbnek tűnik az a félelem, hogy az amerikai csapatok és a hozzákapcsolódó rakétatechnika állomásoztatása miatt az ország terrorista támadások célpontja válhat. S azok a tapasztalatok, melyeket eddig a csehek a külföldi csapatokkal gyűjtöttek, szintén inkább ellene mondanak egy megismételt kísérletnek.
A cseh politikát a lehető legrosszabbkor, a teljes parlamenti patt idején érte a döntéskényszer. A konzervatív polgári szövetség, mely szeretne új miniszterelnököt állítani támogatja az elképzelést. A szociáldemokraták referendumot követelnek, míg a zöldek és a kommunisták ellenzik az amerikai támaszpont gondolatát. Prágában szeptemberben döntenek támaszpontról – ha addig nem jön közbe az előrehozott választás.
Lengyelországot nagyobb feltűnés nélkül beutazta az amerikai delegáció. A varsói kormány minden állásfoglalást visszautasított a támaszponttal kapcsolatban, addig amíg Washingtonból a hivatalos felkérés meg nem érkezik. Ugyanakkor lengyel hadügyminiszter Radek Sikorski a rakétavédelmi rendszer támogatójaként ismert. A harmadik jelöltnek számító Magyarországra az elkövetkező hetekben érkeznek meg a Pentagon szakértői. Ott azonban elég jól emlékeznek még egy másik támaszpont tervre. A dél-magyarországi Taszáron ellenzékiek irakiaknak partizánokká történő kiképzését tervezték. Az ötlet minden tekintetben megbukott. Alig találtak iraki önkéntest, ráadásul a támaszpont nem váltotta be a gazdaságot felpörgetésével kapcsolatos reményeket sem.
Magában az Egyesült Államokban is komoly viták zajlanak a rakétavédelmi rendszerről. Számos szakértő alapjaiban kételkedik annak működőképességében. Az Egyesült Államokban Alaszkában és Kaliforniában állomásoztatják a rakétavédelmi rendszer pilléreit. A Bush-kormányzat a rendszer kiépítése és fenntartására a 2007-es költségvetésben 9,3 milliárd dollárral számol. 118 millió dollárba kerülne a közép-európai támaszpont kiépítésének első esztendeje.
origo.hu
A honvédelmi miniszter reagált a Kárpátalját is érintő támadásra
