Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Matthias Rüb Feszülten várják Kubában az elkerülhetetlent című cikkében találgatja meddig él még Fidel Castro. A 11,4 millió kubai július vége óta a bizonytalan várakozás állapotában él. 47 esztendő után visszavonhatatlanul véget ért Fidel Castro uralmának korszaka, hiszen alig valaki hiszi el, azokat a hivatalos nyilatkozatokat, miszerint december 2-án a „Maximo Lider” is részt vesz a Granma motoros jacht partraszállásának 50. évfordulóján.
Akkor Fidel 81 társával – közte Ernesto Che Guevara és fivérével Raúl Castroval – közel 2000 kilométeres hajóutat követően megfeneklettek Kuba délnyugati partjainál. Itt kezdődött az a forradalmi harc, mely 1959 újév napján Fulgencio Battista bukásához és a forradalmárok havannai bevonulásához vezetett. A kommunista vezetés akarata szerint december 2-i rendezvényekkel helyettesítik Fidel Castro augusztus 13-án elmaradt 80. születésnapjának megünneplését.
Ugyanakkor alig hisz valaki a hivatalos nyilatkozatoknak – miszerint Castro visszatérhet –, sőt olyan híresztelések is terjednek, miszerint a diktátor már nem éri meg az esztendő végét.
Ezek a spekulációk azonban már szinte semmilyen szerepet sem játszanak a kubaiak mindennapi életében. Mert Raúl Castronak sikerült az elmúlt három és fél hónapban ellenőrzése alatt tartani a helyzetet. Nem voltak az országban tüntetések, nem is beszélve a lázongásokról. Az országban nincs nyoma a nyugtalanságnak. Havannában dolgozó nyugati diplomaták egyfajta fegyverszünetről beszélnek a rezsim és kis létszámú ellenzéke között: Úgy tűnik mindannyian nyugton maradnak mindaddig, amíg Castro még él.
Ráadásul a mindennapos túléléshez elengedhetetlen az apró korrupció éppen úgy, mint a „konvertibilis peso” beszerzése. A párhuzamos valutát a „konvertibilis pesot” 1995-ben bevezették, miután 1993-ban az ország nemzeti fizetőeszköze gyakorlatilag összeomlott. Azóta kettős gazdasági rendszer működik az országban: minden, ami a minimális élelmiszer és ruházati ellátáson – ezt is főként jegyre kapják – túlmegy, azt konvertibilis pesoért kell megvásárolni. Ma 1:26-hoz arányban váltják a két pesót.
Csak a fizetés kis részét – az átlagkeresetek nagyjából tíz euróra (2700 Ft) tehetőek – kapják a dolgozók konvertibilis pesoban. A kubai pénzt nem lehet legálisan konvertibilis pesora váltani, azt csak dollárért, vagy euróért adják. Ráadásul a kubai állam az átváltáskor – a dollár 2004. novembere óta már nem hivatalos fizetőeszköz – 10 százalékot provízióként megtart magának.
A korrupció miatti kollektív bűntudat erősítése hozzátartozik a kommunista hatalmon maradási technikákhoz: Ha mindenki bűnöző és erről ők is tudnak, akkor ennek megfelelően fognak viselkedni, kerülik a feltűnést, s nyugodtan viselkednek az átmenet e fontos fázisában. Fidel Castro halálát követően aligha csökken majd a kommunista párt és a hadsereg szorítása. Az előttük álló két modell, az egy párti kínai kapitalizmus és az orosz rabló oligarchizmus. A legfontosabb feladatuk azonban a lakosság életfeltételeinek javítása lesz, mert a kubaiak türelme sem végtelen.
Bild Zeitung (bild.t-online.de)
A legnagyobb német bulvárlap A volt szakszervezeti vezetőt letartóztatták című cikkében ismerteti a Volkswagen-botrány legfrissebb fejleményeit.
A braunschweigi államügyészség letartóztatta a 64 éves Klaus Volkertet a német autógyártó óriáscég üzemi tanácsának egykori vezetőjét. Az államügység az őrizetbe vételt azzal magyarázta, hogy Volkert megkísérelte a vád egyik legfontosabb tanúját, Klaus-Joachim Gebauert vallomásának módosítására bírni.
Volkert 15 évig állt az üzemi tanács élén. Együttműködési készségét a Peter Hartz – Gerhard Schröder személyes barátja, róla nevezték el a vörös-zöld koalíció megszorító csomagjait – az igazgató tanács elnöke jelentős extra fizetéssel, kéj utakkal és bordély látogatással honorálta.
1995 és 2005 között – az eredeti foglalkozására nézve kovács – Volkert fizetésén kívül közel 2 millió eurónyi különleges jutatásban részesült. Brazil szeretőjének a Volkswagen 7600 eurót fizetett naponta. ( Ez nagyjából megfelel a Bundestag képviselők alapdíjazásának. Szerk.)
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Peter Martos „Az állam visszaél a törvény szövegével” című cikkében ismerteti a budapesti kormány legújabb adóelgondolásait. A cikk a Népszabadság november 18-i Megsarcolják az „illetéktelen” cégpénzeket című írása alapján készült.
A kormány háromszor veszi vissza az Audinak adott adókedvezményt, fogalmazott a szocialista miniszterelnökkel nem éppen ellenséges viszonyban lévő Népszabadság. Amennyiben tényleg megtörténnek mindazok a változtatások, amelyeket a kormány az illeték törvényen tervez, az akár százmilliárdokba is kerülhet a cégeknek.
Hónapok óta arról vitatkoznak, hogy Magyarország tekinthető-e még a külföldi tőke cél országának? Hiszen lassan közeledik a tőke telítődéséhez. A Nemzeti Bank statisztikái szerint a „nem honosak” minden értékpapírformában meghatározó pozíciót töltenek be. Kezükben van az államkötvények és a befektetési jegyek egy része.
Különösen jelentős a befolyásuk a budapesti tőzsdén, ahol külföldiek tartják kezükben a MOL 79,8 százalékát, az OTP 75,3 százalékát, a Richter Gedeon 66,2 és a Magyar Telekom 92,86 százalékát.
origo.hu
Autóbalesetben meghalt egy német állampolgár Zalában
