Wiener Zeitung (wienerzeitung.at)
Az osztrák főváros lapja Növekedés kormány nélkül is című cikkében ismerteti a tekintélyes Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) a 2007-es esztendő közép- és kelet európai gazdasági fejlődésére vonatkozó előrejelzését. A WIIW szerint a politikai instabilitás és az egyes esetekben jelentkező korrupció ellenére optimistán látja a következő esztendőt.
Közép- és Kelet-Európa gyorsabban növekszik, mint azt a WIIW az elmúlt nyáron előre jelezte. Az intézet most felfelé módosította prognózisait: úgy tűnik az egyes országokban, mint Magyarországon, Csehországban illetve Lengyelországban megmutatkozó politikai zavarok nem gyakorolnak jelentős hatást a gazdasági növekedésre- vélekedett Peter Havlik a legfrissebb konjunktúra-adatok csütörtöki ismertetésekor.
A legtöbb ország növekedése az erőteljes fogyasztásra, valamint a növekvő befektetésekre alapul – ezért úgy tűnik a folyamatokban nem következik be erős törés, ha a nincs stabil kormány, vagy a társadalom mélyen megosztott. Csehország esetében például annak ellenére nem mutatták a befektetők elbizonytalanodásuk jeleit, hogy öt hónapja nincs kormány. Ezt Havlik a működő piacgazdaság jeleként értékelte. Ehhez hasonlóan alig zavarja a gazdasági növekedést a korrupció, mely elsődlegesen Csehország, Szlovákia és Lengyelország problémája. Majdnem minden új EU tagállamban gyorsabban nő a GDP, mint várták. Átlagosan az idén és jövőre is eléri az öt százalékot – ehhez hasonló eredmény várható az unióhoz 2007-ben csatlakozó Romániában és Bulgáriában.
Még a legproblémásabbnak tekintett Magyarország esetében is optimistábbak a szakértők, mint korábban, bár csak 2,7 százalékos GDP növekedésre számítanak. A takarékossági csomagot kettőről három évre nyújtották, így hatása némileg enyhébb lesz- vélekedett Richter Sándor Magyarország-szakértő. Ráadásul a magyarok most hajlanak arra, hogy a valóságosnál rosszabb számokat publikáljanak: az elmúlt évek hazugságai miatt elveszítették a hitelességüket és most kétszer olyan óvatosak.
A munkaerőpiacon legalább a statisztikában kimutatható némi javulás. A munkanélküliség tovább csökken. A külföldi befektetők munkahelyteremtése mellett a munkaerő elvándorlása is hozzájárul a fejlődéshez.
Mindenekelőtt Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és a balti államokban azonban már megjelent egy új probléma, a látens munkaerőhiány, hiszen a legnagyobbrészt a magasan képzett emberek vándorolnak el, s ezek Havlik szerint egyre égetőbben hiányoznak otthon.
Az új uniós tagoknál is gyorsabban növekszenek a WIIW elemzése szerint a többi, ún. délkelet-európai reformország, valamint Oroszország, Ukrajna és Törökország.
Ukrajna furcsa módon gyorsabban nő, mint Oroszország- fogalmazott Havlik. Az ukrán GDP 2005-ben csak 2,6 százalékkal növekedett, az idei évre már 6,5 százalékra gyorsult, s jövőre eléri a 7 percentet. Ukrajna a magasabb acélárakból profitált, valamint a növekvő fogyasztásból és az emelkedő befektetésekből. Az új kormányt, bár gyakran bírálják Nyugaton, de kevésbé populista a gazdaságpolitikája, mint a Tyimosenko-kabineté.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Friederike Leibl Szükséges nyelvi biztos? címmel teszi fel az EU nevű műintézet komolyságát megkérdőjelező kérdést.
Túl kevés munka túl magas fizetés: újonnan megalakított szakterületével, a többnyelvűséggel a kijelölt román biztos Leonard Orban kiváltotta az Európa Parlament ellenkezését. Már hetek óta emlegetik a kritikusok, hogy az unió bizottságának elnöke, José Barroso egy „zavarba ejtő” munkakört teremtett, mely egyrészt túlfizetett, másrészt tüntetően jelentéktelen.
Barroso azzal védte döntését az EP előtt, hogy a „fordítás Európa nyelve”. Szerinte egy a többnyelvűségnek és a fordításnak szentelt terület kiemeli az európai nyelvek jelentőségét. Martin Schulz az európai szocialisták (SPE) frakcióvezetője nem tudja elfogadni ezt az érvelést: Ez a feladatkör nem méltó egy komiszárhoz.
Havonta egy uniós biztos 18 233 eurót keres. Orbannak ehelyett az európai kisebbségekkel kellene foglalkoznia- nyilatkozta Schulz. Ez a vélekedés azonban a bizottságban gerjeszt éles ellenkezést. Ennek a kérdésnek nincsenek különvált struktúrái és a jövőben sem kívánatos, hogy legyen.
Eközben a román sajtóban olyan feltételezések kaptak lábra, miszerint ez a kínos munkakör az EU bosszúja azért, mert Románia nem volt hajlandó az elvárt reformokat, főként a korrupcióellenes küzdelem területén teljesíteni. E bírálatok ellenére a brüsszeli bizottság megingathatatlanul ismételgeti érvelését: mondják, a nyelvi sokszínűség növekvő jelentőségnek örvend az unión belül.
Az unió világosan definiált célja, hogy a jövőben az uniós polgárok anyanyelvükön kívül még két nyelven képesek legyenek beszélni, ami jelenleg az uniós polgárok alig 28 százalékára igaz.
S ezen kívánalmaknak még az új román biztos sem felel meg teljesen. Orban saját adatai szerint a román mellett folyékonyan beszél angolul, de ért franciául és olaszul is.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban A NATO dühös Berlinre című cikkében foglalkozik azokkal a trükkökkel, melyekkel a magát Afganisztánban is reménytelen helyzetbe manőverező észak-
atlanti szervezet próbálkozik.
Érezhető nő ama tagországokra nehezedő nyomás, hogy az afganisztáni helyzet stabilizálásával kapcsolatos nemzeti fenntartásaikat feladják és vegyenek részt az ország déli részén tomboló harcokban. A NATO quebeci parlamenti gyűlésén a kérdés súlyponti téma volt- nyilatkozták az ülés német résztvevői.
Rainer Stinner (FDP) képviselő idézte azokat a brit résztvevőket, akik az elmaradt segítség miatt panaszkodtak, mely állítólag 12 kanadai katona haláláért is felelős. A Medusa hadművelet keretében az Isaf parancsnoka 150 katonát kért a németektől, mert egyes kanadai alakulatok súlyos helyzetbe kerültek. A német kontingens parancsnoka azt válaszolta, hogy ugyan rendelkezik a szükséges állománnyal, de erre nem kap engedélyt Berlintől. A szövetségi kormány többször is hangsúlyozta, hogy hivatalosan nem érkezett kérés harcoló alakulatoknak az ország déli, súlyos küzdelmek jellemezte területére küldésére.
Brit és kanadai képviselők között olyan hangulat alakult ki, hogy „ti ott sört isztok, amíg mi beledöglünk az egészbe”- nyilatkozta Stinner. (Különösen nagyok voltak a hadműveletekben az ejtőernyős munkáspárti képviselők veszteségei. Szerk.) Különösen a „brit, kanadai és holland barátaink” köréből érkeztek olyan igények, hogy küldjünk csapaterősítéseket Dél-Afganisztánba- nyilatkozta Karl A. Lamers (CDU).
A németek jelezték, hogy 2900 fős kontingensével Németország jelentősen hozzájárul Afganisztán északi részének stabilizálásához, s rendkívüli helyzetben – korlátozott ideig – hajlandóak kisegíteni-nyilatkozta Lamers, aki utalt a december közepéig Kandaharban állomásozó 21 német híradós katonára.
Az illetékes német parlamenti bizottságokhoz ugyan érkeztek olyan javaslatok, mely a csapatok bevetésének előzetes parlamenti engedélyezésének felszámolását célozták. A Bundestag pártjai – a kormánypártok éppúgy, mint az ellenzék – visszautasították azt a javaslatot is, miszerint a Bundeswehr egységeit Afganisztán északi területeiről dobják át délre. Lamers úgy nyilatkozott: Amennyiben szükségessé válik további alakulatok küldése, akkor mindenki számára felmerül ez a kérdés, különösen azok számára, akik még nem képviseltetik magukat Afganisztánban.
origo.hu
Autóbalesetben meghalt egy német állampolgár Zalában
