Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Stoiber döntsön a párt öröklésről címmel
ismerteti a CSU élén lezajló változások legfrissebb híreit. A CSU pártelnökség legutóbbi ülését anélkül zárta, hogy megállapodtak
volna a leendő elnök személyében. A pártelnökség három hetes
határidővel megbízta a távozó CSU-elnököt, hogy közvetítsen a két
jelölt, Erwin Huber bajor gazdasági miniszter, és Horst Seehofer szövetségi mezőgazdasági miniszter között.
– Három héten belül tudni fogjuk, hogy sikerül-e– nyilatkozta Markus Söder a párt főtitkára. Söder szerint fontos, hogy minden szereplő megtalálja a számítását a három héten belül kidolgozandó
megoldásban, s a párt ezt követően egységet mutasson. Az elnökség ülésén senki sem kommentálta a Seehofer és Huber
pártelnöki indulását, nyilatkozta Söder. A pártigazgató beszámolója
szerint az elnökség megerősítette, Stoiber visszavonulásának
menetrendjét szeptember végéig. Az új funkciók elosztásáról döntő CSU kongresszusra szeptember 28-án, vagy 29-én kerül sor. Günther Beckstein bajor belügyminiszter és Michael Glos szövetségi gazdasági miniszter, akik a közelmúltban még hangosan Stoiber korai visszavonulását is elképzelhetőnek tartotta, most már ők is kiálltak a Stoiber által javasolt szeptember végi határidő mellett. Stoiber közvetítésével a CSU szeretné megakadályozni Huber és Seehofer közötti utódlási harc további elfajulását. Megoldás azonban egyelőre nem látszik. Stoiber vasárnapi találkozása Seehoferrel nem közelítette az álláspontokat, mert mindkét pártelnök-jelölt fenntartja indulási szándékát. Seehofer úgy fogalmazott, jelentős támogatásra
számít a párt bázisában, valamint a lakosság körében. Ugyanakkor
egyetértett Stoiberrel abban, hogy az ügy három héten belül, a
következő elnökségi ülésig tisztázódik..
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Marie Czernin Az Amerika-gyűlölet új minőséget ért el című cikkében ismerteti James Hoge bécsi előadásán elmondottakat. Az Amerika-gyűlölet mélyen beivódott, s nem csak az iszlamista harcosok fejébe. Ez az érzés járja be azt az Európát is, mely hagyományosan az Egyesült Államok szövetségese. Hoge, a Foreign Affairs, a legtekintélyesebb amerikai külpolitikai magazin főszerkesztője
szerint még évekig tart, amíg Európa megszabadul ettől a felfogástól.
A transzatlanti kapcsolatokról megtartott előadásában kiemelte, hogy mára az európai Amerika-gyűlölet új minőséget ért el. Ez kifejeződik abban a mély gyanúban, hogy a demokrácia jelenlegi formájában egyáltalán jó dolog-e? De tetten érhető abban a kérdésben is, hogy vajon az Egyesült Államok nem nagyobb csendháborító, mint ellenségei? Minél tovább tart a terror elleni háború, annál nehezebb a nyugati szövetségesek között elengedhetetlen bizalom helyreállítása. Az igen komoly helyzetben annál is fontosabb a közös reagálás, hiszen válaszolni kell az újonnan felemelkedő hatalmak, főként Kína, India és Indonézia jelentette kihívásokra. Hoge az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági versengésben látja a napjaink legjelentősebb politikai kihívását. – Ha nem rendezzük a transz-atlanti kapcsolatainkat, akkor rövid időn belül számos ország sokkal erősebb lesz, mint mi –nyilatkozta Hoge. Aki szerint Európának nincs más választása, mint a transz-atlanti lehetőség.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilapban Wolfgang Koydl A brit rendőrség védte a gyilkosokat című cikkében foglalkozik az észak-ír ügyek miniszterének legfrissebb jelentésével. Peter Hain az észak-ír ügyek minisztere megszokta már az emberi szenvedést, azonban a legfrissebb történések még benne is kellemetlen érzéseket keltettek. – Rendkívül kellemetlen – kommentálta a minisztere által beterjesztett jelentést Tony Blair. A visszataszító sorozatot az észak-ír rendőrség ombudsmanja tárta fel. A kilencvenes években a belfasti rendőrség védte a katolikus észak-íreket meggyilkoló unionista protestánsokat. Még ennél is rosszabb, hogy egyetlen felelős személynek sem kell tartania a Royal Ulster Constabulary, vagy a különleges alakulatok rendőri állományából a büntetéstől, mert időközben az érintettek minden bizonyítékot megsemmisítettek.
A vizsgálatok azután kezdődtek, amikor 2000-ben Raymond McCord katolikus belfasti hegesztő bejelentette, hogy 22 éves fiát a 1997-ben a protestáns Ulsteri Önkéntes Erők (UVF) egyik vezető tagja verette agyon. Szerinte az UVF tagot fedezte a rendőrség, mivel az illető az informátoruk volt. Kezdetben senki sem vette komolyan McCordot: „Eleinte lepöcköltek engem, mintha nem léteznék” emlékezett a hegesztő, „úgy bántak velem, mint egy őrülttel.” A vizsgálatok során azonban az ombudsmani hivatal további olyan gyilkosságok és bombamerényletek nyomára bukkant, ahol a rendőrség fedezte a tetteseket és ahol nem nyomoztak. Az informátorok és feltételezett rendőrtisztek nevét nem hozták nyilvánosságra. McCordot, aki elindította a vizsgálatokat, ugyanakkor az UVF a múlt héten halálosan megfenyegette. A jelentés megjelentetése az észak-ír békefolyamat kényes fázisára esik.
A Sinn Fein, a katolikus-köztársasági földalatti szervezet, az IRA
politikai szárnya a jövő vasárnap rendkívüli pártkongresszuson dönt arról, hogy katolikusok is jelentkezzenek az észak-írországi
rendőrségbe. A most nyilvánosságra került jelentés megkönnyítheti a döntést: – Mi biztosak akarunk lenni abban, hogy soha többé nem tehetnek olyat a rendőrök, amiért ne vonnák őket felelősségre – nyilatkozta Gerry Adams a Sinn Fein elnöke.
origo.hu
Megkérdeztük Rost Andreát: kétgyermekes édesanyaként mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint vegyen újat magának, akinek külföldön él a gyermeke?
