Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Leo Wieland Madridi elővárosi csata című cikkében ismerteti a spanyolországi etnikai zavargások hátterét.
Alcorcón, Madrid tiszta és rendezett elővárosa, melynek azonban hatalmas lakótelepei is vannak. Itt tökéletesen megfigyelhető a hatmilliós főváros, legális és illegális bevándorlókból álló új mikrokozmosza. Az elmúlt hét végi korai tavaszi éjszakában sokan nem aludtak, mert nyílt színi összecsapásokra került sor a latin-amerikai bevándorlók és a spanyolok között, míg másnap a bevándorló-vadászok ütköztek össze a rendőrséggel. A bevándorlók időközben megerősítették csapataikat, és most szombatra meghirdették a „bosszú napját.”
A történet előzményei közé tartozik, hogy a 27 éves spanyol Julio González, akit ötször hátba szúrtak és jelenleg is stabil, de kritikus állapotban fekszik a kórházban, nem sokat tud mondani megtámadása okairól. Úgy tűnik, egyszerűen rosszkor volt rossz helyen, amikor a környéket uraló Latin Kings nevű banda tömegverekedést provokált.
Múlt szombaton azután különböző spanyol bandák, a punkoktól egészen a bőrfejűekig, megerősítve a dél-amerikaiakkal, a szintén ellenséges marokkói és román csoportokkal ellentámadásba lendültek. Másnap, a rendőrséggel folytatott összecsapások során a spanyolok ismét a dél-amerikaiakat szidták és olyanokat kiabáltak, hogy „húzzatok el”, „menjetek vissza, ahonnan jöttetek”, vagy „dolgoznotok kellene”.
A konfliktus megértéséhez, mely ugyan még nem érte el a francia elővárosokban uralkodó nyugtalanság szintjét, de könnyen elérheti annak dimenzióit is, érdemes tudni, hogy Madridnak és környékének a lakossága az elmúlt hét évben, mintegy egymillióval gyarapodott. A legtöbb új lakó bevándorló, ecuadori, kolumbiai és román, s e csoportok több százezres nagyságrendben élnek a spanyol főváros térségében.
A déli elővárosnak számító Alcorcón 140 000 lakójához 2000 óta legalább 25 000 idegen érkezett. A bevándorlók fele latin-amerikai, a fele arab, fekete-afrikai, román, ukrán, kínai és pakisztáni, akik nem igazán illeszkedtek be békésen a multikulturális közösségbe.
Gyúanyag van elég a bennszülöttek és bevándorlók, valamint az egyes bevándorló csoportok között. Tévedésnek bizonyult az a feltételezés is, hogy a latin-amerikaiak integrációja problémamentes lesz az azonos nyelv és kultúra okán. Ez utóbbinak elsődleges oka az észak-amerikai mintára létrejött latino utcai bandákban keresendő.
A nyilvános grundokért, baseball pályák használatáért, a gyerekek hintáztatásáért, vagy akár a közparkok padjaira ülésért egy-három eurónyi védelmi pénzt követeltek. Ha valaki nem fizetett, attól elvették a labdát, a görkorcsolyát vagy akár a dzsekijét – s ha úgy ítélték, hogy sandán néz, még bele is rúgtak.
Alcorcónnak, a szocialisták által vezetett, munkások lakta városrésznek megvan a maga proletariátusa. S ez a lecsúszó csoport úgy döntött, hogy elege van abból, hogy állandóan kifosztják. S ha José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök a nem túl távoli Moncloa-palotában a „kultúrák szövetségéről” beszél, akkor választóinak nagy része abból csak annyit ért, hogy ez a valami hozzájuk még nem érkezett meg.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban Anna Reimann Wowereit csodaországban című, vitriolos cikkében a város problémáit elegánsan megkerülni kívánó berlini főpolgármesteren gúnyolódik. Ha gyereke lenne, nem jutna eszébe, hogy egy kreuzbergi iskolába írassa- nyilatkozta a közelmúltban a berlini főpolgármester, amivel tiltakozási hullámot gerjesztett. Ezt ellensúlyozandó, tegnap Wowereit a kerület három mintaiskolájában haknizott – megkerülve a városrész igazi problémáit.
Berlin főpolgármestere az iskola kutyájával együtt jelent meg a kreuzbergi Charlotte Salomon általános iskola kapujában.
Ez már a harmadik kreuzbergi iskola, ahol tegnap Wowereit haknizott, s annak médiahatékony kísérlete, hogy jóvátegye korábbi bűneit. Mikulás napján Klaus Wowereit úgy fogalmazott egy televíziós interjúban, ha lennének gyerekei, nem küldené őket egy kreuzbergi iskolába.
Egyesek szerint Wowereit nyilatkozata cinikus volt, mások szerint egyszerűen a politikai sikertelenség beismerése. Friedbert Pflüger, a berlini CDU frakció vezetője Wowereit válaszát az SPD iskola és integrációs politikai csődbevallásának nevezte, hiszen 1995 óta a szociáldemokraták felügyelték Berlinben az oktatásügyet. (Németországban az oktatás a tartományok felelőssége. – A szerk.) Franz Schulz, Kreuzberg zöldpárti kerületi polgármestere bocsánatkérést követelt.
A problémás iskolák ügyének feltűnő kerülését számon kérő kérdésre Wowereit sajátos magyarázattal állt elő: ő ugyan gyakran látogatja ezeket kerületi iskolákat, s az már számára majdnem kínos, hogy erről a sajtó tudomást sem vesz. Ő ugyanis – mesélt tovább Wowereit, nem sokra tartja azt a megoldást, ha mindig csak akkor jelenne meg egyes iskolákban, amikor valami olyasmi történi, mint Rütli iskolában megesett. (Néhány iskolás keményen megverte a tanárt. – A szerk.) A „zsurnaliszta hadak” csak ilyenkor érdeklődnek az iskolák iránt, s amúgy „zavarják” az oktatást- fejtegette Wowereit. Amikor újságírók rákérdeztek, mit értett azalatt, hogy el kell térni a megszokott szervezeti formáktól, Wowereit úgy érezte végleg eltévedt.
-Most itt szünetet kell tartanom. Nem én vagyok az oktatási szenátor, vagy tanfelügyelő, vagy mi a fene – fogalmazott.
Már csak egy megjegyzése volt: az iskolai kutyus jó ötlet az mindennapok feszültségének oldására. Jó ötlet egy kutyussal küzdeni a kevés tanár, az erőszakos iskolások és a tanárok tehetetlensége ellen – zárja vitriolos cikkét Reimann.
origo.hu
Megkérdeztük Rost Andreát: kétgyermekes édesanyaként mit szól ahhoz, hogy Magyar Péter szerint vegyen újat magának, akinek külföldön él a gyermeke?
