12,4 százalékkal csökkentették a magyar széndioxid-kvótát

A javaslatban szereplő értéknél 12,4 százalékkal alacsonyabb mennyiségű, 26,9 millió tonnának megfelelő széndioxid-kibocsátási egység kiosztását hagyta jóvá az Európai Bizottság tegnap a magyar nemzeti kiosztási terv értékelésekor. Magyarországnak több, a kiosztás utólagos kiigazítására vonatkozó rendelkezést ki kell vennie a tervből.

MNO
2007. 04. 19. 8:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közleményében a testület úgy fogalmazott, hogy feltételesen fogadta el az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer 2008-től 2012-ig terjedő kereskedelmi időszakára vonatkozó tervet, amely automatikusan megkapja a bizottság jóváhagyását, ha Magyarország végrehajtja a kért módosításokat.

A bizottság azt az elvárást fogalmazta meg, hogy Magyarország a tervben javasolt összkvótát évi 3,8 millió tonna CO2-egyenértékkel, évi 26,9 millió tonnára csökkentse – áll a brüsszeli dokumentumban. A bizottság megjegyezte azt is, hogy a magyar terv további mintegy 1,4 millió tonna kibocsátással számol azokban az ágazatokban, amelyek 2005-ben még nem számoltak be szén-dioxid-kibocsátásukról.

Az EU végrehajtó terve a tagországok nagy részének szennyezési tervét megvizsgálta már, és kevés kivétellel valamennyi esetben csökkentést írt elő. Magyarországé időrendben a tizenkilencedik nemzeti kiosztási terv volt, amelyet a bizottság értékelt, és ebből csupán hármat (a britet, a franciát és a szlovént) fogadta el teljes egészében. Tizenhat tervet a testület felülvizsgálatra, összkibocsátás-csökkentésre visszautalt.

Mint a testület emlékeztetett rá, a kibocsátás-kereskedelmi rendszernek az a célja, hogy az energiatermelés és az ipar azon ágazataiban, amelyekre vonatkozik, úgy csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok környezetbe jutó mennyisége, hogy ez a lehető legkevesebbe kerüljön a gazdaságnak, és ezáltal a tagállamok könnyebben teljesíthessék a klímavédelmi célokat szolgáló kiotói jegyzőkönyvben tett vállalásaikat. A nemzeti kiosztási tervek meghatározzák azt a tagállami szintű maximális összkvótát, amely határt szab a rendszerben részt vevő létesítmények által kibocsátható szén-dioxid (CO2) mennyiségének, és rendelkeznek arról, hogy egy-egy üzem mennyi CO2-kibocsátási egységből gazdálkodhat.

Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos szerint az elfogadott határozat megerősíti a korábbi határozatainkkal adott egyértelmű jelzést, hogy Európa teljes mértékben elkötelezett a Kiotóban vállalt célok teljesítése mellett, és minden erejével azon van, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer sikeres fegyvernek bizonyuljon az éghajlatváltozás elleni harcban. Hozzátette, hogy a bizottság valamennyi nemzeti tervet következetes értékelésnek vet alá annak érdekében, hogy érvényesüljön a tagállamok közötti egyenlő elbánás elve, és az európai széndioxid-piacon kellően szűkös feltételeket teremtsen.

Módosítást kért a bizottság a megkülönböztetés-mentesség, az uniós versenyjogi szabályoknak és az állami támogatásokra irányadó előírásoknak való megfelelés, valamint technikai kérdések terén is: Magyarországnak több, a kiosztás utólagos kiigazítására vonatkozó rendelkezést ki kell vennie a tervből. Ha továbbá a tervben megmaradna a 2012 utáni időszakra tett állami garanciavállalás, akkor a bizottságnak a kérdést az állami támogatásokra alkalmazandó uniós szabályozás tükrében is meg kell vizsgálnia. Valószínűsíthető, hogy a garanciavállalással megvalósuló állami támogatás ellentétesnek fog bizonyulni a szerződéssel. Ezen túlmenően a kiosztásra vonatkozó garanciavállalást a bizottság el fogja utasítani akkor, amikor majd az irányelv értelmében a harmadik kiosztási tervet értékeli.

(muszakiforum.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.