Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Susanna Basteroli Az EU fizet az iraki menekültekért című cikkében foglalkozik az uniós tagállamok csökkenő menekültbefogadási hajlandóságáról. Az ENSZ becslései szerint havonta ötvenezren hagyják el hazájukat, összesen mintegy négymillió iraki menekül. Nagyjából e szám fele a szomszédos államokban: Szíriában, Jordániában, Iránban vagy Libanonban vegetál.
A menekültár – még – nem érte el Európát, 2006-ban húszezer iraki jutott az EU-ba. Az ENSZ becslése szerint az idén ez a szám megduplázódhat. Európában az irakiak többnyire bezárt kapukat találnak. Európai átlagban a menekültjogi kérelmek alig tizedét fogadják el. Az ENSZ és az emberjogi szervezetek ismételten felszólították az Uniót, hogy tehermentesítsék Irak szomszédait, és legyenek hajlandóak több menekült befogadására.
Erről vitatkoztak az uniós belügyminiszterek pénteken Luxemburgban. Egyelőre azonban csak átfogó segélyprogramban tudtak megállapodni: 18 millió eurót bocsátottak a menekültek rendelkezésére. Ebből 11 milliót Irak és szomszédai kapnának, míg a maradék hétmilliót az iraki menekültek felvételére kész uniós tagállamok kapnák.
Svédország azonban többet követelt, mint pénzt. A skandináv ország azt követelte, hogy az Unió „igazságosabban” ossza el a menekülteket. Egyetlen országként majdnem az összes menedékjogi kérelemnek helyt ad. Nagy-Britannia a menekültek nagy részét visszazsuppolta Észak-Irakba. Ausztriában az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a 380 irakiból csak 92 kapott menekültstátust.
Málta ugyan támogatta a svéd javaslatot, de a szigetország belügyminisztere, Tonio Borg azonban nem az iraki, hanem az afrikai menekülteket szeretné „igazságosan” a többi tagállam között elosztani.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Michaela Wiegel Royal: Sarkozy megsértette Németországot című cikkében foglalkozik a francia elnökválasztások záró rendezvényein történtekkel.
Majd minden harmadik francia még bizonytalan abban, hogy kire adja vasárnap a voksát. A jelöltek Dél-Franciaországban zárták a kampányukat. A szocialista jelölt Toulouse-ban a „nyugodt változás” ügyvédjeként és Sarkozy humanista alternatívájaként ábrázolta magát.
Segoléne Royal támadta polgári ellenfelét annak „biológiai determinizmusa” miatt és szemére vetette, hogy sérti Németországot, amikor a „holokauszt talányáról” beszél. „Azt mondja nekünk, hogy a németek által elkövetett népirtást képtelenség észérvekkel megmagyarázni, és valamiképpen elkerülhetetlen volt“.
Eközben Sarkozy Marseille-ben több ezer híve előtt immár negyedszer is megismételte, emlékeztetni kell arra, „Franciaország egyetlen népirtást sem követett el, s nem találta fel a végső megoldást, mint ahogyan nem minden francia volt a háború alatt Petain híve, s létezett a szabad Franciaország és az ellenállás hősei.” A volt belügyminiszter úgy fogalmazott: „olyan Franciaországról álmodom, ahol nem követeljük meg a fiúktól, hogy apáik állítólagos bűneiért vezekeljenek”. Sarkozy kijelentette, „ha voltak is franciák, akik elárulták a Gestapónál a zsidókat, mégis sokkal többen életük kockáztatásával segítették őket.”
A szónoki pulpitus első sorában ott ült Sarkozy „árnyékkormányának” számos tagja, például a kormányfőjelölt Francois Fillon.
Nagyjából ezren vettek részt Francois Bayrou pau-i és Jean-Marie Le Pen nizzai kampányzáróján. Bayrou egy a szülőföldjéhez szorosan kötődő jelöltként tálalta magát, akinek sikerülhet a bal és jobboldal steril hatalmi harcait meghaladni és létrehozni a „normálisak koalícióját”, mely a szükséges reform útjára vihetné Franciaországot. Le Pen Nizzában kijelentette, hogy kizárólag ő és pártja képes leküzdeni a bevándorlást és a bűnözést, amiben egyre jelentősebb konkurenciát jelent számára Sarkozy.
origo.hu
Új szóviője lett a Fidesz-frakciónak: Ibolya Csenge Gabriella
