Utolsó esély: politikai instabilitást okozott a kormány hitelvesztése

Tavaly nőtt a politikai és enyhén csökkent – de továbbra is a közepesen magas tartományban van – a gazdasági kockázat Magyarországon – állapítja meg a Political Capital és a Figyelő közös országjelentése. Az elemzés szerint a gazdaság számára ez az utolsó esély a megkapaszkodásra, a politikai instabilitás oka a Gyurcsány-kormány hitelvesztése.

A politikai kockázati index (PRI) értéke a korábbi évekhez képest a mélypontra sülyedt 2006-ban, azaz a tavalyi évben volt a legnagyobb a politikai bizonytalanság – állapította meg a Political Capital Institute és a Figyelő szakértői által idén is elkészített, az elmúlt évet értékelő Országjelentés, amely vezető magyar gazdasági és politikai elemzők segítségével ad összegzést Magyarország helyzetéről.

Az index értéke 2006-ban 66 pont, ennek alapján hazánk továbbra is az alacsony kockázati sáv közepén helyezkedik el, de jelentősen elmozdult a közepes kockázati tartomány irányába. Az index az egy évvel korábbi, 2005-ös értékhez viszonyítva 4 ponttal csökkent, amely az eddigi mélypontot jelenti.

A szakértők szerint a politikai bizalom alakulását 2006-ban leginkább a kormányzati stabilitás, a jogbiztonság, valamint a gazdaság jogi-politikai környezetének változásai befolyásolták. Úgy vélik: a bizalomvesztés legfőbb oka, hogy ugyan a rendszerváltás óta először választották újra a hivatalban lévő kormánypártokat, ám a második Gyurcsány-kormány – megalakulása után alig pár hónappal – súlyos politikai hitelvesztést szenvedett el, így az év második felére a politikai instabilitás vált jellemzővé az országban. A jogbiztonságot az elemzés szerint negatívan befolyásolta az is, hogy a 2006. évi kiigazításokhoz és reformokhoz szükséges normaalkotás feszített tempója egyes esetekben a jogi szakszerűség és precizitás rovására ment.

Az elemzés szerint annak érdekében, hogy növekedjen a politikai bizalom, legelőször is helyre kell állítani a kormányzati stabilitást, kiszámítható jogi és gazdasági környezetre van szükség, harcolni kell a korrupció ellen, valamint politikai harcot kell folytatni az előítéletek ellen.

Meg kell állítani a kormány túlköltekezését

Miközben a tavaly év végi időszakban, a 2006-os év IV. negyedévében a gazdasági kockázatok nőttek az előző év hasonló időszakához képest, a gazdasági kockázati index (EcoRisk) tavalyi átlagos, 55,1 pontos értéke enyhe mérséklődést mutat. A magyar gazdaságot továbbra is közepes kockázat jellemzi. A kirívóan magas államháztartási hiány és a csökkenő versenyképesség ellenére a 2006 második felében végbement költségvetési kiigazítás, valamint a továbbra is kedvező külpiaci környezet mentette meg a gazdaságot az összeomlástól.

Az EcoRisk alindexei közül csupán egy (a munkapiaci) javult 2005-höz képest. Az egyensúlyi alindex értéke viszont veszélyesen megközelítette a „nagyon magas” kockázati tartományt. Tavaly, jóindulatú befektetői környezetben, kifejezetten jó külső konjunkturális helyzet mellett is megfizette a magyar gazdaság a magas egyensúlyi kockázatokat: részben kamat-, illetve hozamfelárral, részben a beruházások visszaesésével és a külföldi működőtőke-beáramlás mérséklődésével. A többéves fiskális ámokfutás után a konvergenciaprogram elfogadásával a magyar gazdaság jelenleg az utolsó szalmaszálba kapaszkodik – vélik a szakértők.

Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, a szakemberek szerint legelőször gyorsítani kell az államháztartási hiány lefaragását, az Alkotmányban kellene rögzíteni az egyensúlyi költségvetést – azaz, hogy a kormány nem költekezhet túl –, a versenyképesség érdekében csökkenteni kell az élőmunka terheit, illetve a közoktatás reformjával kell biztosítani a munkaerőpiaci helyzet tartós javulását.