Balog: A szakirodalom hazugságnak nevezi Gyurcsány kijelentését

A kisebbségek parlamenti képviselete, az üdülési csekkek felhasználása, valamint a tömeges kórházi elbocsátások kerültek szóba az interpellációk órájában a parlamentben kedden.

MNO
2007. 05. 29. 13:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

-Miért állította a miniszterelnök valótlanul Zágrábban, hogy az ellenzék miatt nincs kisebbségi képviselet a magyar Országgyűlésben? Ezt a szakirodalom hazugságnak nevezi – vetette fel Balog Zoltán (Fidesz) interpellációjában, azt firtatva, hogy mikor követik meg emiatt a Fidesz képviselőit.

A politikus arra hivatkozott, hogy a horvát-magyar közös kormányülés utáni sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc azt mondta: a probléma rendezése az ellenzék hozzáállása miatt késlekedik, a kormánynak nincs kétharmados többsége és a kormány-ellenzék közötti vita ebben a kérdésben lassan halad előre.

Gál J. Zoltán államtitkár szerint a kisebbségek parlamenti képviselete évtizedes mulasztása az Országgyűlésnek, amelynek rendezésében kormány és ellenzék egyaránt érdekelt.

A kormány azért hozott létre közjogi munkacsoportot a kisebbségek bevonásával, hogy év végére elkészülhessen a koncepció, ennek alapján jövőre elindulhasson a politikai egyeztetés, és a következő parlamenti választásokon bekerülhessenek kisebbségi képviselők az Országgyűlésbe – mondta.

Közölte: a kormányfő Zágrábban azt mondta, hogy miután a kormánypártoknak nincs kétharmadnyi mandátumuk, szükség van ellenzék szavazataira is. A kormány várja az ellenzéket a tárgyalóasztalhoz – tette hozzá.

Balog Zoltán nem fogadta el a választ, a parlament azonban igen.

Pál Béla (MSZP) azt kérdezte: beigazolódott-e a kedvezményes üdülési csekkel kapcsolatos várakozás, hogy a tavaly év végi törvénymódosítással többen juthassanak a csekkhez, és többféle szolgáltatás közül választhassanak.

Kiss Péter szociális miniszter közölte: 2006 első öt hónapjában 10 milliárd forint értékben, míg idén ugyanezen időszakban 14 milliárd forintért vásároltak kedvezményes üdülési csekket, eszerint tavaly ebben az időszakban 430 ezren, idén már 610 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Mára mintegy hétezer szolgáltató kapcsolódik a rendszerhez – tette hozzá. Válaszát elfogadta az interpelláló képviselő.

Mi az oka annak, hogy a súlyponti kórházakban is tömeges elbocsátások történnek – kérdezte Csáky András (MDF), aki arra is választ kért, hogy mit tesz a szaktárca az ebből adódó ellátási zavarok megakadályozására.

Kovács Attila egészségügyi államtitkár szerint az, hogy a súlyponti kórházakba kell vinni a fejlesztések zömét, nem jelenti azt, hogy a felesleges ágyszám-kapacitás megszüntetésével ne kellene dolgozókat elbocsátani. A minisztérium meghirdette a mobilitás-programot, amely a belső migrációt elősegítő intézkedésekkel, képzésekkel, átképzésekkel kívánja segíteni az érintetteket – tette hozzá.

Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, a parlamenti többség azonban igennel szavazott.

Bernáth Ildikó (Fidesz) azt tette szóvá, hogy a kormány miért bünteti a fogyatékkal élő, illetve daganatos beteg gyerekeket nevelő családokat, miért szüntették meg a közlekedési költségtérítést azoknál, akik gépkocsival viszik kezelésre a beteget.

Kovács Attila államtitkár elmondta: aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján nem képes tömegközlekedési eszközön utazni, kaphat költségtérítést gépkocsival történő utazása esetén. Példaként említette, hogy egy fogyatékkal élő gyerek és kísérője kilométerenként 21 forint utazási költségtérítésben részesülhet.

Az államtitkár válaszát a képviselő nem, a parlament viszont elfogadta.

Bóka István (Fidesz) interpellációjában a Balatoni Hajózási Zrt. helyzetére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, aggodalomra ad okot, hogy az ÁPV Zrt. megszakította a balatoni önkormányzatok képviselőivel a tárgyalást, és a tulajdonában lévő Hajózási Zrt. közhasznú részének nyilvános privatizációjáról döntött.

Mint elhangzott, a polgári kormány még 2001-ben hozta meg azt a határozatot, amely szerint a balatoni kikötővel rendelkező 22 önkormányzat a Balatoni Hajózási Zrt. részvényeinek 51 százalékát térítésmentesen megkapja. A maradék 49 százalék a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonába került, majd 2003-tól az ÁPV Zrt. lett az új kisebbségi tulajdonos – mondta Bóka István.

A fideszes képviselő kiemelte: a térség önkormányzatai folyamatosan jelezték a maradék 49 százalék tulajdonrész megszerzési szándékát, de ezt nem sikerült megvalósítani. Hozzátette, Gyurcsány Ferenc 2006 március végén azt mondta: a Hajózási Zrt. közhasznú részének térítésmentes átadását javasolja az önkormányzatoknak.

A pénzügyminiszter válaszában közölte: a tárgyalások nem szakadtak meg az önkormányzatok képviselői és az ÁPV Zrt. között. Veres János hozzátette: az értékesítésre olyan módon kerül sor, hogy ezt az állami vagyon elemet a minisztérium meghirdeti, a tulajdonostárs 22 önkormányzatnak pedig elővételi jogot biztosít.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

Heintz Tamás (Fidesz) felelevenítette Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek egy tanulmányra hivatkozott állítását, miszerint az orvosok Magyarországon minden negyedik beteget más kórismérvvel kezelnek, mint amit haláluk után a kórboncnokok végül megállapítanak. Véleménye szerint a miniszter a téves diagnózist követő kezelések arányát közel százszor annyira becsülte, mint ahogy az a valóságban létezik.

Kovács Attila egészségügyi államtitkár válaszában kiemelte: a vizsgálatban szerepel az is, hogy az orvosok és a magyar egészségügyi dolgozók képességei és adottságai kiválóak. Mint mondta, a kórházi átalakítás fontos célja, hogy a nem megfelelő minőségű ellátást nyújtó, indokolatlanul nagy kockázatot jelentő osztályokat a kormány átalakítsa.

A képviselő nem fogadta el a választ, azonban az Országgyűlés igen.

Mádi László (szintén Fidesz) azt kérdezte a pénzügyminisztertől, nem érez-e személyes felelősséget, amiért Magyarországot a nemzetközi pénzügyi intézmények és szakemberek sorozatban leminősítik.

Mit szól ahhoz, hogy a nemzetközi pénzvilág a magyar gazdaság növekedésének legnagyobb akadályát a rosszul működő állami pénzügyekben és a rossz költségvetési politikában látja? – tette fel a kérdést Mádi László Veres Jánosnak.

A pénzügyminiszter azt válaszolta: a nemzetközi pénzügyi körök hisznek abban a programban, amit a kormány konvergenciaprogram néven indított el.

Az ellenzéki képviselő nem, a Ház azonban elfogadta a választ.
MTI

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.