Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Reinhard Olt Kétségek közt című cikkében foglalkozik Gyurcsány Ferenc kétségeket támasztó külpolitikai kurzusával.
A szerző hosszú elemzésében leszögezi, valószínűtlen, hogy Romano Prodi szavai győzték volna meg Gyurcsány Ferencet, aki eddigi álláspontjával ellentétben mégis úgy tűnik, hogy az uniós Nabucco gázvezetéket támogatja és nem az oroszok Kék Áramlat nevű projektjét. Ez olvasható ki azokból a budapesti nyilatkozatokból, melyeket a magyarországi kormányfő olasz kollégájánál tett látogatása után adtak ki. Eszerint Budapest és Róma különösen azokkal a közép- és kelet-európai tagállamokkal kíván együttműködni a közös energiapolitika kialakításában, melyek behozataluk jelentős részét Oroszországból biztosítják.
Tekintettel Magyarország energiafüggőségére, valamint a vélhetően az oroszok által megcsillantott privilégiumokra, Gyurcsány Moszkvából hazatérve Putyin elégedettségét kiváltóan a kék Áramlatot okos befektetésnek, míg a Nabuccót irreális álomnak nevezte. Az ellenzék egyenesen azt feltételezte, hogy Magyarország az orosz gazdaság előretolt gazdasági bástyája lehet.
A Gyurcsány őszinteségével kapcsolatos kételyek – saját hibái mellett – a kormányzati kommunikációs stáb ellentmondó nyilatkozataira is visszavezethetők. Ez a testület a belső harcok és kínosan rossz személyi döntések miatt csak részben képes ellátni feladatát. A szerző példaként említi, hogy a kormányszóvivő posztja jelenleg is üres.
Olt szerint a legfontosabb kérdés, hogy van-e egyáltalán Budapestnek külpolitikai iránya, hiszen egyre inkább feltűnő, hogy az ország külpolitikájából hiányzik az állandóság, a külügyminiszter és a kormányfő fellépéseinek összehangoltsága. A volt köztársasági elnök orvos lányának külügyminiszteri kinevezését fejcsóválással fogadták, ami erősítette azt a feltételezést, miszerint a magabiztos és a saját képességeit gyakran túlértékelő Gyurcsány saját kezébe kívánja venni a külpolitika 90 százalékát. Ezt a feltételezést azóta megerősítették a tények.
Feltűnő továbbá, hogy Magyarországon a külkereskedelem, az energia- és biztonságpolitika legjobb esetben is egymás mellett léteznek, ahelyett hogy egymást kiegészítenék és erősítenék. Ezért is katasztrofális az a látszat, miszerint Budapest a NATO és EU partnerektől eltérő Oroszország-politikát folytat. A politikai táborokat és a társadalmat is megosztó árkok miatt a külpolitika teljesen a belpolitikai harcok áldozatává vált: a kormány és az ellenzék mindent elkövet a nemzetközi színpadon, hogy a másikat befeketítse vagy hiteltelenítse.
Brüsszelben és Washingtonban nemcsak annak nem örülnek, ha valaki hirtelen „orosz akcentussal” beszél, hanem az is bizalomvesztéshez vezet, ha egy ország annak látszatát kelti, hogy a döntéseit egy az unión kívüli nagyhatalom érdekeinek megfelelően próbálja meghozni. Azzal, hogy Gyurcsány a Nabucco projektet álomnak nevezte, és kormánya a Moszkvától kevésbé függő energiaellátás kérdésében nem vette tudomásul az Oroszországgal szembeni transzatlanti hangsúlyeltolódásokat, azt a kellemetlen bizonyítványt állította ki magáról, hogy ő Putyin legfontosabb (energia)politikai szövetségese Közép-Európában.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap A polgármester beavatkozott a volt terrorista érdekében című cikkében ismerteti a brémai tartományi választások egyik meghatározó ügyévé váló esetet.
Henning Scherf (SPD), Bréma korábbi főpolgármestere úgy tűnik sokkal inkább benne volt Susanne Albrecht egykori RAF terrorista alkalmazásában, mint eddig bevallotta. Ez derült ki Ulrich Mäurer tanácsnok tegnapi válaszából, melyet a CDU frakció kérdéséire a brémai közgyűlés jogi bizottságával ismertetett.
-Én úgy vélem, ez egy hozzájárulás a vita szakszerűbbé tételéhez. E téma kampánycélokra történő felhasználása a tények ismerete nélkül károsítja a jogállamunkat -hangsúlyozta Mäurer.
A közelmúltban kiderült, hogy a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egykori terroristája, Susanne Albrecht több mint tíz éve bevándorló gyerekeket tanít Brémában. Ez a lépés a május 13-i választások előtt, mindenekelőtt a CDU táborában felháborodást váltott ki. Henning Scherf (SPD) volt főpolgármester néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott a Weser Kurierban, hogy ő maga az ügyben semmiféle szerepet sem játszott, minden, ami történt a büntetés-végrehajtás jó munkáját dicséri, és ezért hálás.
A Mäurer által bemutatott jelentés azonban egészen más képet rajzolt a történtekről. A jelentésben szerepel, hogy 1991. június 3-án a stuttgarti tartományi bíróság Jürgen Pontonak, a Dresdner Bank elnökének meggyilkolásában való részvétele miatt tizenkét évre ítélték. 1992. április 9-én vette át Albrechtet a brémai büntetés-végrehajtási intézet, ahonnan 1996. június 7-én elbocsátották. 1993. áprilisában enyhítettek az egykori terrorista fogva tartási körülményein, így joga volt a brémai szenátus által támogatott iskolában munkát vállalni, menekült gyermekeknek a német nyelvet oktatnia. Albrechtet férje nevén alkalmazták. Ezzel a tevékenységével eredeti szakképzettségéhez tért vissza. Albrecht 1976-ban általános iskolai tanítói diplomát szerzett.
Henning Scherf igazságügyi szenátor, aki egyúttal az oktatásért és a tudományért felelt, akkoriban alapjaiban támogatta Albrecht munkahely keresését. Ezt követően megkérdezte a bevándorlók támogatásáért felelős referens az egyik iskolafenntartóit, hogy milyen feltételek közepette alkalmaznák Albrechtet. Eleinte heti tizenkét órában ingyen dolgozott, később határidős munkaszerződésekkel foglalkoztatták. Sybille Winter, a brémai CDU frakció igazságügyi szóvivője úgy kommentálta a jelentést: Egyre világosabbá válik, hogy Scherf az ezzel ellentétes nyilatkozatai ellenére mélyen belebonyolódott az Albrecht-ügybe. Mivel egy személyben döntött, ezért az ügyről akkoriban az oktatási bizottság semmit sem tudott.
origo.hu
Lelepleződött Magyar Péter valódi arca, amit el akart titkolni
