Az eredeti javaslatban az igazgatóság hat tagja közül kettőt delegál a vagyonkezelő, egyet az egészségügyi miniszter, hármat pedig a kisebbségi tulajdonos úgy, hogy ez utóbbiak közül kerül ki az elnök, akinek – szavazategyenlőség esetén – döntő a voksa. A módosítás a többségi tulajdonos jogává tenné az elnök jelölését. Miután a többségi tulajdonos a stratégiai döntések meghozatalakor amúgy is többségben van, most megkapná a menedzsmentjogokat is. Az egészségbiztosítási pénztár saját tőkéjét az első évben 3 milliárd forintra kell növelni, a következő évtől pedig a fejkvótabevétel 5 százaléka kell, hogy legyen a saját tőke – áll az eredeti törvényjavaslatban.
A módosító indítvány a taglétszámhoz kötné a következő évek saját tőkéjét, mégpedig úgy, hogy 500 000–999 999 tag esetén 5 milliárd forint, 1 000 000–1 499 999 tag esetén 6 milliárd forint, 1 500 000–2 000 000 tag esetén (ez a maximális létszám) 7 milliárd forint lenne a kötelező saját tőke. A veszteséges gazdálkodás következményeit viszont gyengítené egy szocialista indítvány. Az eredeti törvényjavaslat előírja, hogy a felügyelet kezdeményezheti a pénztár felszámolását és állományának átruházását, ha háromnál több esetben került sor egymilliárd forintot elérő tőkefeltöltésre. Ez a szabály kikerülne a törvényből. A javaslat az árbevétel két százalékát engedné kifizetni – nyereséges gazdálkodás esetén – osztalékként, egy indítvány ezt másfél százalékra csökkentené. Ugyanakkor az államot megillető osztalékot kötelező lenne az egészségügy fejlesztésére fordítani.
(mti)
