Előre a gettók felé

A Welt ismerteti az európai városépítészeknek a gettósodó, szociális konfliktusokkal terhelt jövőt előrejelző vízióit. A Spiegel beszámol a Kreml legújabb, a decemberi választások tisztaságát megkérdőjelező akciójáról.

Most kezdődik igazán a szegregáció, bizonyos népcsoportok kiszelektálása, gettók kialakulása, jelentős szociális konfliktusok kialakulásának korszaka, az a folyamat, ami már számos európai országban megtapasztalható. Ez a tanulsága a most véget ért Városi jövő címet viselő kongresszusnak, ahol számos szakember elemezte eme európai településmodell jövőjét. A szakértők által a Németországra kidolgozott forgatókönyvek sokkal sötétebbek, mint a Frankfurtba szintén meghívott politikusok által elmondottak.

Thomas Beyerle, aki Német Ingatlanalapok Társaságának képviseletében értékelte a helyzetet, úgy fogalmazott, túl sokáig elleplezett, háttérbe szorított és megszépített tényezője a jövőnek a lakosság átalakulása, mely előrevetít egy igazán nehezen irányítható fejlődést. Ami keleten immár milliószámra üresen álló ingatlanokban tetten érhető, az nyugaton a rosszhírű negyedekben nemsokára súlyos társadalmi konfliktusokhoz fog vezetni. Ide költöznek tömegesen a problémás népcsoportok, a szegények, segélyezettek, bevándorlók, s ez vélhetően iskolai vészhelyzetekhez és nyílt összecsapásokhoz vezethet, mert ezen rétegeknek a lakhatási igényei egyre kevésbé lesznek kielégíthetőek.

-Várhatóan a felértékelt lakónegyedekre és a szegénység szigeteire kell felkészülni – vélekedett Walter Siebel, az oldenburgi egyetem szociológia professzora. Ennek oka a nyugodt ingatlanpiac, mely máig lehetővé teszi a középosztálynak, hogy saját igényei szerint keressen magának lakást. Thomas Dilger professzor, a Nassaui otthonok/lakóvárosok nevű vállalkozás – mely a legnagyobb ilyen jellegű német társaság – ügyvezetője úgy nyilatkozott: a legnagyobb új csoportnak a fiatal és öreg szinglik számítanak, s éppen ezek az egyszemélyes háztartások szorulnak rá a városi környezetre.

Andreas Kruse, a gerontológia heidelbergi professzora szerint ezzel párhuzamosan egészen új követelményeket is megfogalmaztak a variálható, jól elérhető szolgáltatások infrastruktúrája iránt – mint például, élelmiszerüzletek, iskolák/óvodák –, pedig egyes régiókban pontosan ezek ritkulnak meg.

Azok a receptek, amelyeket a politika, pl. Wolfgang Tiefensee (SPD) építésügyi miniszter Frankfurtban képviselt, nevezetesen a jövő lakónegyedeit mindenek előtt az integráció tereiként kell értelmezni, igen könnyen használhatatlanná válhatnak. Privatizáció, filializáció, és mindenekelőtt a most szabadon hullámzó lakásigények, egyre inkább új, homogénebb összetételű városi struktúrák megjelenését vetik előre, ami a hátrányos helyzetű rétegek kiszorulását valószínűsítik – véli a Die Welt.