Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazin A Kreml meg kíván szabadulni a választási megfigyelőktől című cikkében ismerteti, mire kell a decemberi oroszországi választásokon felkészülni. A Kreml üzenete világos: a világnak nem kell igazán odafigyelnie az oroszországi választásokra.
Moszkva a decemberi parlamenti választásokra meghívott nemzetközi megfigyelők számát radikálisan csökkenteni kívánja a 2003-as voksoláshoz képest. Az orosz választási bizottság egyik tagja összesen 300 – 400 meghívott választási megfigyelőről beszélt. Ez nagyjából egyharmada a 2003-as 1200 megfigyelőnek. A washingtoni kormány éles szavakkal reagált a bejelentésre.
-Természetesen szabad és fair választásokat kívánunk látni Oroszországban – nyilatkozta Dana Perino washingtoni kormányszóvivő. A Fehér Ház aggódik és csalódott az orosz döntés miatt.
A 95000 választókörbe a 400 megfigyelő legfeljebb látszatfelügyeletnek tekinthető – nyilatkozta Lilia Sibanova, a Golosz nevű civil szervezet képviselője. Eckart von Klaeden a CDU/CSU Bundestag-frakció külügyi szóvivője úgy fogalmazott a lapnak, hogy Oroszország viselkedése egy igen oktalan EBESZ elleni támadásnak tekinthető. Moszkva azt a látszatot kelti, hogy valami takargatnivalója van, mintha manipulálni kívánná a választást – tette hozzá.
-Ugyanakkor úgy hiszem, hogy a választási megfigyelők számának csökkentése inkább a Nyugattal szembeni megvetést kívánja kifejezni – fogalmazott Klaeden.
Az FDP EBESZ parlamenti gyűlésének vezetője, Michael Link úgy vélekedett: Moszkva lépése ama idegességet jelzi, melynek az orosz hatalmi architektúrában küszöbönálló változások jelentik az okát. Vlagyimir Putyin meg kívánja tartani a hatalmát, még ha új funkcióban is, s e törekvésében biztosítani szeretné, hogy a nemzetközi közösség ne tudjon olyan pontosan odafigyelni az orosz parlamenti választásokra, amint azt az érvényben lévő EBESZ-szabályok ezt eredetileg előírnák – fejtette ki a német politikus.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Dankwart Guratzsch A gazdagok megépítik saját városaikat című cikkében ismerteti az új európai városépítési tendenciákat. A tendenciák az egymástól elválasztott lakónegyedekről, a szegények és a luxusban élők szigeteinek egymás mellett éléséről szólnak. Legalább is ez derült ki egy frankfurti szakmai konferencián.
Most kezdődik igazán a szegregáció, bizonyos népcsoportok kiszelektálása, gettók kialakulása, jelentős szociális konfliktusok kialakulásának korszaka, az a folyamat, ami már számos európai országban megtapasztalható. Ez a tanulsága a most véget ért Városi jövő címet viselő kongresszusnak, ahol számos szakember elemezte eme európai településmodell jövőjét. A szakértők által a Németországra kidolgozott forgatókönyvek sokkal sötétebbek, mint a Frankfurtba szintén meghívott politikusok által elmondottak.
Thomas Beyerle, aki Német Ingatlanalapok Társaságának képviseletében értékelte a helyzetet, úgy fogalmazott, túl sokáig elleplezett, háttérbe szorított és megszépített tényezője a jövőnek a lakosság átalakulása, mely előrevetít egy igazán nehezen irányítható fejlődést. Ami keleten immár milliószámra üresen álló ingatlanokban tetten érhető, az nyugaton a rosszhírű negyedekben nemsokára súlyos társadalmi konfliktusokhoz fog vezetni. Ide költöznek tömegesen a problémás népcsoportok, a szegények, segélyezettek, bevándorlók, s ez vélhetően iskolai vészhelyzetekhez és nyílt összecsapásokhoz vezethet, mert ezen rétegeknek a lakhatási igényei egyre kevésbé lesznek kielégíthetőek.
-Várhatóan a felértékelt lakónegyedekre és a szegénység szigeteire kell felkészülni – vélekedett Walter Siebel, az oldenburgi egyetem szociológia professzora. Ennek oka a nyugodt ingatlanpiac, mely máig lehetővé teszi a középosztálynak, hogy saját igényei szerint keressen magának lakást. Thomas Dilger professzor, a Nassaui otthonok/lakóvárosok nevű vállalkozás – mely a legnagyobb ilyen jellegű német társaság – ügyvezetője úgy nyilatkozott: a legnagyobb új csoportnak a fiatal és öreg szinglik számítanak, s éppen ezek az egyszemélyes háztartások szorulnak rá a városi környezetre.
Andreas Kruse, a gerontológia heidelbergi professzora szerint ezzel párhuzamosan egészen új követelményeket is megfogalmaztak a variálható, jól elérhető szolgáltatások infrastruktúrája iránt – mint például, élelmiszerüzletek, iskolák/óvodák –, pedig egyes régiókban pontosan ezek ritkulnak meg.
Azok a receptek, amelyeket a politika, pl. Wolfgang Tiefensee (SPD) építésügyi miniszter Frankfurtban képviselt, nevezetesen a jövő lakónegyedeit mindenek előtt az integráció tereiként kell értelmezni, igen könnyen használhatatlanná válhatnak. Privatizáció, filializáció, és mindenekelőtt a most szabadon hullámzó lakásigények, egyre inkább új, homogénebb összetételű városi struktúrák megjelenését vetik előre, ami a hátrányos helyzetű rétegek kiszorulását valószínűsítik – véli a Die Welt.