Diákváros: Mit jelent Budapest új campusfejlesztése, miért kísérik viták a megvalósítást?

Bemutatjuk, mi is a IX. kerületben épülő Diákváros, és mi áll a beruházás körüli viták hátterében.

Fotó: Budapest Fejlesztési Központ

Politikai ellentétek

A Diákváros ügye hamar a fővárosi és a kormányzati szinten zajló politikai viták középpontjába került. A főváros vezetése és a kormány eltérő elképzeléseket vallott a projekt jövőjéről és ütemezéséről, ami több alkalommal nyílt konfliktusokhoz vezetett. A Diákváros fejlesztése elsősorban a helyi lakosok és a diákok érdekeit szolgálná, a kormány pedig elkötelezett amellett, hogy a beruházásnak gazdasági és nemzetközi jelentőségűnek kell lennie. 

Az eredetileg tervezett diákváros fejlesztésének részévé vált a kínai Fudan Egyetem campusának létrehozása is, amely azonnal heves vitákat generált. A Fudan Egyetem beköltözése a területre azt jelentette volna ugyanis, hogy a kínai egyetem jelentős helyet foglalt volna el a Diákvárosból, amely számos kritikát váltott ki mind a hallgatói, mind a politikai szereplők körében. Sokan tartottak attól, hogy a Fudan jelenléte csökkentheti a magyar diákok számára fenntartott férőhelyek számát, és különböző ideológiai kérdéseket is felvetett.

A kormány döntése a Diákváros megépítéséről

A hosszú viták és egyeztetések után nemrég egy sajtótájékoztató keretein Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP budapesti frakcióvezetője és Varga Bajusz Veronika felsőoktatásért és szakképzésért felelős államtitkár bejelentette, megépül a legalább 12 ezer férőhelyes Diákváros. Ez a lépés mérföldkő a projekt életében, és várhatóan elősegíti a kivitelezési folyamat felgyorsítását. 

A kormány célja, hogy olyan modern campus épüljön, amely mind a magyar, mind a külföldi hallgatóknak lakhatási és oktatási lehetőségeket biztosít

– emelte ki a sajtótájékoztató keretein belül Varga-Bajusz Veronika. A Diákváros és a hozzá kapcsolódó fejlesztések jelenleg is megvalósítás alatt állnak, a projekt azonban továbbra is számos bizonytalansággal küzd.