Neue Zürcher Zeitung (nzz.ch)
A konzervatív svájci napilapban Ulrich Schmid A magyar szocialisták identitásválságban című cikkében ismerteti a budapesti belpolitikai harcokat.
Gyurcsány pártja balszárnyán helyet foglaló elvtársai számára egyre vitatottabb személy, aki megszorításaival gyakran éppen a legszegényebbeket sújtja. Ezek az emberek voltak a posztkommunista párt klasszikus választói, de a szociológusok szerint pont ők masíroztak át zárt alakzatban a Fideszbe, ami az MSZP számára természetesen gondot jelent. A szocialisták többnyire dühöngenek és morgolódnak, de a nyílt lázadással egyelőre senki sem próbálkozik. Ennek két oka van: egyrészt az MSZP jobbszárnya úgy tartja ( nem alaptalanul), hogy a párt sorsa végletesen összekapcsolódott a kormányzati reformpolitikával, másrészt Gyurcsányt tekintik az egyetlen politikusnak, aki a siker reményében képes Orbánnal felvenni a harcot. A Fidesz ugyan továbbra is Gyurcsány távozását követeli, ugyanakkor szorgalmasan működteti a nem is olyan rosszul teljesítő magyar demokráciát. Kedden például hozzájárultak a költségvetési hivatal létrehozásához, mely a jövőben drasztikusan megnehezítheti a kormányt az olyan „kiadási orgiákban” mint ami tavaly a választások előtt történt. A szerző szerint a Fidesz kiváló népszerűségi mutatóinak elsődleges oka a szegények érdekében tett kezdeményezései, főként a jövő tavaszra a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a tandíjról tervezett népszavazások.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazin Gabriel az áramóriások szétverésével fenyeget című cikkében ismerteti a Németországban mindinkább politikai kérdéssé váló magas energiaárak ügyének legújabb fejleményeit.
Úgy tűnik, az áramkonszernek ama bejelentésükkel, miszerint az év végén ismét emelik az árakat, túl messze mentek. Most minden oldalról nő a rájuk nehezedő nyomás. Az uniós bizottság vizsgálja egy új kartellvizsgálat lehetőségét, és Sigmar Gabriel (SPD) környezetvédelmi miniszter kényszerintézkedéseket is elképzelhetőnek tart a monopóliumokkal szemben. Neelie Kroes már régóta nem hisz az energiacégek nagyfőnökeinek.
-Az áramárak Németországban magasabbak, mint az egy valódi versennyel működő piac esetében elvárható lenne – nyilatkozta az unió versenybiztosa. Ezért Brüsszeli vizsgálja, hogy történtek-e versenyt korlátozó praktikák.
-Számos cégnél razziáztunk, mert versenyellenes viselkedést feltételezünk – fogalmazott Kroes. A két legnagyobb energetikai cég, az RWE és az E.on ellen már most is zajlanak eljárások. A holland EU-politikus megerősítette ama követelését, hogy kerüljön szétválasztásra az energiatermelés és a villamoshálózat üzemeltetése. Ez a lépés elkerülhetetlen a fogyasztók érdekét szolgáló hatékony verseny érdekében. A követelést mind többen támogatják Németországban, többek között Sigmar Gabriel szövetségi környezetvédelmi miniszter is.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Politikusok vitatkoznak a „halál utazási irodájáról” című cikkében ismerteti a kegyes halálról zajló vitát.
A németországi kegyes halálhoz segítő szervezetek betiltásának javaslata megosztott reakciókat váltott ki. A szabad demokraták (FDP) Bundestag-frakciója bírálta a CDU tartományi igazságügyminisztereinek erre vonatkozó terveit. A svájci Dignitas (latinul méltóság. A szerk.) nevű szervezet két éve már Németországban, Hannoverben is fenntart egy filiálét. A Dignitas lehetővé tette két német állampolgár számára, hogy egy zürichi parkolóban öngyilkosok legyenek. A halálba segítésekre azért a parkolóban került sor, mert korábban Zürich városa már megtiltotta a Dignitas aktivitását magánlakásokon és szállodákban.
Berlin érseke is támogatja a Dignitas betiltását. Sterzinsky rádióinterjúban úgy fogalmazott: „Amennyiben az jogilag lehetséges, akkor egy ilyen egyesületet be kell tiltani.”
