A javaslat előírja, hogy a közbeszerzési dokumentációnak része a szerződéstervezet is. Szintén a dokumentációban kell jelezni, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésével kapcsolatos jogvitát az ajánlatkérő választott bíróság elé kívánja utalni. Ugyanakkor nem lehet érvénytelenné nyilvánítani egy ajánlatot amiatt, hogy az ajánlattevő nem fogadja el jogorvoslati fórumként a választott bíróságot. Az egyszerűbb ajánlattételt segíti az az új szabály, amely szerint az ajánlatkérő nem kérheti azon tények, adatok igazolását – illetve az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat –, amelyek az ajánlatkérő számára közhiteles elektronikus nyilvántartásból ingyenesen elérhetők és ellenőrizhetők. Ezért a közbeszerzési ajánlatkérők számára ingyenes hozzáférési lehetőséget kell biztosítani a közbeszerzési kizáró okokkal kapcsolatos belföldi elektronikus nyilvántartások adataihoz.
Az ajánlattevő a szerződés teljesítése érdekében más szervezet erőforrására – például gépekre – is támaszkodhat. Ebben az esetben köteles igazolni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosítani az ajánlattal kapcsolatos formai hiányok, hiányosságok pótlására. Jelenleg – amennyiben az ajánlatkérő kizárja a hiánypótlást – az ilyen ajánlatok érvénytelenek. A hiánypótlás az ajánlat tartalmi elemeire nem, kizárólag a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos nyilatkozatok és igazolások, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, illetve a becsatolt dokumentumok hiányosságainak pótlására terjedhet ki. A közbeszerzési viták egyik visszatérő problémája, hogy kirívóan alacsony az ár.
A vesztes ajánlattevők gyakran arra hivatkoznak, hogy az árban kalkulált bér az építőipari kollektív szerződésbe foglalt béreket mélyen alulmúlja. Ez pedig a feketemunka „melegágya”. Ezt a problémát a javaslat a következőképpen rendezi: ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Indokolást – és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat – köteles kérni az ajánlatkérő különösen akkor, ha az ajánlati ár nem éri el az adott ágazatra vonatkozó kamarai ajánlásban rögzített ágazati bértarifát. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár nem nyújt fedezetet a minimális munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, tekintettel az adott ágazatban szokásos élőmunka-ráfordítás szükségletére is.
Új elem az előzetes vitarendezés
Új elem a javaslatban az előzetes vitarendezés. Erre akkor kerül sor, ha az ajánlattevő nem ért egyet az ajánlatok összegezésében foglalt valamely megállapítással. Ekkor az eredményhirdetést követő 5 napon belül köteles – kérelem benyújtásával – az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért. Az ajánlattevőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében meg kell jelölnie az összegezés vitatott pontját, javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, és hivatkoznia kell az azt alátámasztó dokumentumokra. Jelenleg gyakori probléma, hogy a jogsértő eljárás végén az ajánlatkérő szerződést köt a nyertessé nyilvánított ajánlattevővel, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig nem tehet mást, mint néhány millió forint bírság kíséretében hatályában tartja a szerződést.
A javaslat szerint, amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést – az ügy érdemében hozott határozat vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzés meghozataláig – nem lehet megkötni. Kivétel, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi. Lényegesen megemelkedik az egyszerű közbeszerzések értékhatára, amely alatt nem kötelező a közbeszerzési eljárás lefolytatása. Árubeszerzésnél az értékhatár 8 millióról 15 millió forintra, építési beruházásnál 15 millióról 30 millióra, míg szolgáltatásnál 8 millióról 15 millió forintra emelkedik.
Új elemként kerül a felsorolásba az építési koncesszió és a szolgáltatási koncesszió, az előbbi 50 milliós, míg az utóbbi 15 milliós értékhatárral. A közszolgáltató ajánlatkérőknek jelenleg nincs közbeszerzési kötelezettségük. A javaslat szerint ebben a körben árubeszerzésnél 50 millió, építési beruházásnál 150 millió, míg szolgáltatásnál 50 millió forint lesz az értékhatár.
(MTI)
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
