Évtizedeken keresztül sikerszektora volt Magyarországnak az export, s jó hír, hogy az átmeneti, nyugat-európai gyengélkedés után továbbra is az lehet. Hazánk számára különösen fontos terület ez, mert a világgazdaságba mélyen integrálódott államok különösképpen érzékenyek a növekedést gátló tényezőkre, márpedig Magyarország abszolút ezek közé sorolható, hiszen az export mintegy nyolcvan százalékát teszi ki az éves gazdasági teljesítménynek, vagyis a GDP-nek.
A magyar exportot amúgy nem kell siratni, a rendelkezésre álló utolsó, éves statisztika alapján 2023-ban megdőlt a kiviteli rekord, hazánk még soha nem exportált annyit, mint tavaly.
Ennek nagysága több mint 149 milliárd eurót tett ki. Érzékeltetésül: talán még sokan emlékeznek rá, hogy 2019-ben nagyon büszkék voltunk arra: kivitelünk elérte a 100 milliárd euró feletti nagyságrendet. S hol tartunk most! Érdekességként: Magyarország lakosságszám szerint a világranglista 95. helyén áll, az exportteljesítményt illetően már a 33. A számok beszédesek, s rámutatnak, hogy a magyar gazdaság eredményességének szempontjából kritikus fontosságú az exportteljesítmény.
Ejtsünk néhány szót a szektorhoz tartozó alapdillemáról is. Miközben a kormány aktívan keresi keleti gazdasági szövetségeseit, minden igyekezete ellenére a magyar kivitel szerkezete nyugati „áramvonalú”. Tudniillik a nyugat-európába áramló export az összes kivitelünk mintegy nyolcvan százalékát teszi ki, és az sem változtat a helyzeten, ha az Európai Unión kívüli országokat is hozzáadjuk a kivitelünkhöz: mintegy kilencven százaléka a hazánkban előállított és értékesített termékeknek a vén kontinensen talál gazdára. Vagyis a magyar külkereskedelmen belül mintegy tízszázalékos arányt képviselnek a nem európai piacok. De fogalmazzunk konkrétan: ez a jelen pillanatban, mikor is az európai kereslet bezuhan, kényszerpályát jelent Magyarország számára. Ami egyszer képlet, másszor méreg: a magyar gazdaság a kilencvenes évektől Németországtól erősen függ. Évtizedeken keresztül a német vállalatok voltak az első számú befektetők, s Németország volt a legnagyobb piacunk. Akarom mondani: most is. Mind kivitel, mind pedig behozatal szempontjából a nagyjából harmincszázalékos német arány a legmeghatározóbb tényező a magyar gazdaságban.