Correio de Manhá
A portugál napilap oktatási rovata közölte egy portói tanár véleményét, aki nem értett egyet egy tanáralázó diák büntetésének megválasztásával. Patrícia még áprilisban dulakodott franciatanárnőjével, aki elvette tőle órán használt mobiltelefonját, a jelenetet pedig felvette egyik osztálytársa, majd feltette a legnépszerűbb videomegosztó oldalra. A 15 éves diáklányt másik iskolába helyezték át, fő büntetésként pedig a megítélt 30 óra közmunka keretében hetente kétszer három órában fénymásolói munkát kellett végeznie Porto egyik kerületében. Fernando Charrua, a Carolina Michaelis középiskola tanára szerint egy ilyen esetben inkább öregek otthonában vagy egy egészségügyi központban kellett volna ledolgoznia a harminc órát, hiszen napnál világosabb, hogy a diáknak a szociális kapcsolatokban van mit bepótolnia. A jelenetet felvevő osztálytárs rendőrségi autókat fog mosni 20 óra közmunkában. Az eset óta egyébként a gimnáziumban megszűntek a mobiltelefonnal való visszaélések, és a diákok már óra előtt jelzik a tanárnak, hogy kikapcsolták mobiljaikat. Patrícia különben öt tantárgyból bukott év végén.
El Pais
A baloldali kormányhoz közeli lap beszámolt az ETA, a baszk fegyveres szervezet „nyári kampányának” két újabb merényletéről: délelőtt tízkor a szervezet nevében telefonáló közölte, hogy Málaga provinciában három bombát helyeztek el a Baszk Haza és Szabadság nevű szervezet tagjai egy fürdőhelyen, egy kikötőben, és a Málagát Torremolinosszal összekötő országút meg nem határozott szakaszán. Az első két kis hatóerejű bomba robbanása következtében senki sem sérült meg, de a rendőrség továbbra is nagy erőkkel keresi a harmadik bombát. Szombaton az ETA újabb közleményben ismerte el kilenc merénylet elkövetését májustól július végéig, ebből hármat a Spanyolországot Baszkfölddel összekötő gyorsvasút, a TAV ellen hajtott végre.
Los Tiempos, ABU
Cochabamba tartomány napilapja is közölte az egy héttel ezelőtti visszahívó hatályú népszavazás eredményét. Ennek értelmében a szavazatok 99,99 százalékának összeszámlálása után a legszegényebb dél-amerikai ország baloldali indián elnöke, Evo Morales megszerezte a leadott több mint hárommillió szavazat több mint kétharmadát, 67,41 százalékát. A hivatalos ABI hírügynökség pedig kiemelte, hogy az ország első indián elnöke 559 ezerrel több voksot kapott, mint megválasztásakor, 2005 decemberében, míg a liberális ellenzék 332 ezret vesztett. A népszavazás – amelynek az volt a tétje, hogy megtartsa vagy leváltsa az ország államfőjét, alelnökét és kilencből nyolc prefektusát – végül mégse érte el célját, mert marad az ország megosztottsága és a feszültség. A tárgyalni akaró elnökkel ugyanis közölte Rubén Costas, a legnagyobb ellenzéki tartomány, Santa Cruz prefektusa, hogy többek között saját rendőrséget akar, és autonóm parlamentje saját törvényeket fog hozni. A Moraleshez hű Bolíviai Indián Népek Konföderációja (CIDOB) viszont azt közölte Costasszal, hogy elfogyott a türelmük az egyre radikálisabb helyi liberálisokkal szemben.
Kövér László: Akik ma Európa keresztény lelkét akarják megölni, azoknak az egyik legyűlöltebb szó a magyar














