Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali német hírmagazinban Alexander Szandar A Bundeswehr lehallgatja a világot című cikkében a szövetségi haderő elektronikus hírszerzési tevékenységével foglalkozik. Bunkerekben, hajókon, páncélosokon tevékenykednek, mások táviratait, faxait és e-mailjeit olvassák: német katonák hatalmas antennáik segítségével lehallgatják a Grúziában tevékenykedő orosz katonákat, az afganisztáni tálibok telefonjait. Legújabban a Bundeswehr műholdakkal végzi a hírszerzést az egész világon.
A Rajna-vidéki Gelsdorf iparnegyedében drótkerítéssel körülvett, katonák által őrzött klinkertégla épületben fekszik a Stratégiai Felderítés Parancsnoksága. A gelsdorfi irodából irányítja Friedrich Wilhelm Kriesel dandártábornok majd 7000 katonáját, akik hét emelet mély bunkerben dolgoznak. Feladatuk az elektronikai felderítés, s most a grúziai válság miatt hetek óta nagyüzem van. „Nem vagyunk titkosszolgálat”, fogalmaz a tábornok, „de szorosan együttműködünk a Szövetségi Hírszerző Szolgálattal (BND)”.
A titkolózó, gyakran csak híradósoknak emlegetett egységek állomásoztatási helyei igen egzotikusak, Faizabad, Mazar-i-Sharif vagy Prizren. Más támaszpontok inkább kietlen magányról tanúskodnak: Bramstedtlund, Bad Aibling, Daun az Eifel-hegységben. Viszont a felszerelésük a legmodernebb, amivel a Bundeswehr rendelkezik. Kreisel emberei hatalmas antennák segítségével Németországból már hetek óta lehallgatják az orosz légierő rádióforgalmát, ezek az egységek előbb a Kaukázusban gyakorlatoztak, majd augusztus elején hirtelen bombázni kezdték Grúziát. A katonák lehallgatják az afgán tálibok és drogkereskedők telefonjait, a koszovói maffiát. Rheinbachban egyenruhás számítógéphackerek gyakorolják, hogyan lehet megbénítani számítógépes hálózatokat vagy honlapokat. Hofban szakemberek olyan készülékeken és szoftvereken barkácsolnak, amelyekkel az ellenség rádiókapcsolatai, radarkészülékei, lézersugarai és rakétái megzavarhatók. Éppen az orosz, pleszecki űrbázisról indult július 22-én az öt utolsó radarműhold („SAR-nagyító”), melyek 496 kilométer magasról a föld minden pontját – leszámítva a pólusokat – felügyelhetik. Még csak a próbaüzem működik, ezért formálisan még nincs alárendelve a parancsnokságnak. Ennek ellenére ha Angela Merkel reggel felvételeket szeretne a Grúziában állomásozó orosz páncélosokról, este ott vannak a képek az asztalán, mellékelve hozzá egy részletes elemzést.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali müncheni napilapban Birgit Taffertshofer Magyar orvos című cikkében a budapesti Semmelweis Egyetem németországi kezdeményezését ismerteti.
Steffen Oehlernek megérte a magyarországi kirándulás. Semmelweis egyetemi kitérője nélkül a leendő orvos még mindig csak várakozna egyetemi tanulmányai megkezdésére. De a 21 éves egyetemista már az ötödik szemeszterét végzi, méghozzá Németországban. Steffen Oehler azon első diákok közé tartozik, akik a magyar egyetem hamburgi campusán folytatják orvosi tanulmányaikat. A hamburgi projekt eddig példátlan. Először alapít egy külföldi állami egyetem orvostanhallgatókat képző „lerakatot”. A főiskolák között ez az áttörés azonban félelmeket keltett. A budapesti egyetem ugyan elismert orvosképző központ, de néhány kevésbé neves intézmény is követheti a példájukat. Ki garantálja a tanulmányok minőségét? Az új „Asklepios Campus Hamburg”-ban, a St.Georg-kórház területén 40 diák kezdi meg szeptember 8-án klinikai kiképzését. Mint Steffen Oehler, a többiek is már Budapesten elvégezték a fizikumot. Hamburgban kizárólag a klinikai szemeszterüket végzik. A leendő orvosokat magyar jog alapján vizsgáztatják majd, s így magyar diplomát és doktori címet szereznek. Oehler nem hiszi, hogy hátrány lenne a magyar doktori cím, épp ellenkezőleg, a Semmelweis Egyetemnek jó a híre. Eddig a német egyetemistáknak maguknak kellett megszervezniük a németországi gyakorlatot, hiszen Magyarországon nem értették a pácienseket.
Építsünk egy boldogabb Magyarországot! – Kihirdették az idei beneFit Prize for Happy Employees pályázat győzteseit