Bóka János: A teljesítményünk adja a súlyunkat

A budapesti EU-csúcstalálkozók légköre, Magyarország központi szerepe, transzatlanti kapcsolatok, az amerikai választások hatása és az illegális migráció – többek között ezekről a témákról kérdeztük Bóka János európai uniós ügyekért felelős minisztert. A tárcavezető a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt arról is, hogyan formálhatja az új politikai korszak Európa jövőjét, és miért tartja a most elfogadott budapesti nyilatkozatot kulcsfontosságúnak az EU versenyképességének megerősítésében.

Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere Fotó: Kurucz Árpád Forrás: MW

– Mik azok az igazán fontos eredmények, amiket sikerült elérni ezeken a találkozókon? 
– Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozón sikerült egy orientációs beszélgetést lefolytatni az Európát érintő stratégiai kihívásokról, amely jó alapot nyújt a transzatlanti kapcsolatok jövőbeni megvitatásához. A Közösség jövőjét illetően megszületett az a megállapodás is, hogy megvizsgáljuk támogató intézmények létrehozásának lehetőségét, hogy ez a párbeszéd strukturáltabbá váljon, és a közösség az európai biztonsági rendszer platformjává nője ki magát. E tekintetben Magyarország a következő házigazda Albániával fog együttműködni, és javaslatot tesz a következő csúcstalálkozóra. Az Európai Tanácson emellett elfogadtuk a budapesti nyilatkozatot, amely az európai versenyképesség megerősítését tűzte ki célul. Ez a nyilatkozat, ami soros elnökségünk központi célkitűzése is volt, erős politikai üzenetet fogalmaz meg, és kijelöli az európai intézmények számára a következő ötéves ciklus prioritásait. 

– Mindezekben milyen érdemei vannak a magyar kormánynak és a magyar EU-elnökségnek? 
– Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának előkészítését közösen végeztük az előző házigazdával, Nagy-Britanniával, és a következő két házigazdával, Albániával és Dániával.  Magyarország javaslatára immár másodszor foglalkoztunk külön az illegális migráció kihívásaival, és úgy tűnik, ez a kérdés rendszeres téma lesz a jövőben, amihez hazánk jelentősen hozzájárult. Az Európai Politikai Közösség korábban is tárgyalta az energia-, a közlekedési és infokommunikációs infrastruktúra kérdéseit, ám a magyar kormánynak köszönhetően most a gazdaságbiztonság általános megközelítésére helyeztük a hangsúlyt. Ez lehetőséget adott arra, hogy a magyar gazdaságpolitika kulcskérdéseiről, a konnektivitásról és gazdasági semlegességről is beszélhessünk. Az Európai Tanácson elfogadott budapesti nyilatkozatot szintén a magyar elnökség érdemének tekintem. A versenyképesség kérdését mi állítottuk a fókuszba, együttműködve a korábbi belga elnökséggel. A nyilatkozat ötlete is tőlünk származik, és annak megfogalmazásában aktívan részt vettünk. A dokumentum azokat az elveket tükrözi, amelyeket mi is Európa számára hasznosnak tartunk. 

– Mi az, amit várhatunk a budapesti nyilatkozattól, és milyen konkrét lépések várhatók? Mi kiemelt jelentőségű európai és magyar szempontból? 
–  Európa legsúlyosabb problémája a háború és a rossz brüssszeli döntések miatt legyengült gazdaság. Az európai gazdaságot meg kell erősíteni, az ezt célzó budapesti nyilatkozat két pillérre épül: egy általános politikai és egy szakpolitikai pillérre. Az általános politikai pillér helyzetértékelést ad Európa versenyképességi problémáiról, hangsúlyozva, hogy ha az EU nem hoz azonnali és határozott lépéseket, akkor behozhatatlan lemaradásba kerülhet az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. Az állam- és kormányfők világossá tették, hogy a versenyképességnek központi helyet kell kapnia az EU következő ötéves intézményi ciklusában, és készek folyamatosan iránymutatást adni e téren az európai intézményeknek. Ezenfelül megfogalmazták azt az igényt, hogy a versenyképességi szempontot valamennyi szakpolitikai területen érvényesíteni kell, így minden uniós jogalkotást versenyképességi szemszögből is meg kell vizsgálni a jövőben. A szakpolitikai területek közül az energiapolitika kiemelt szerepet kap, mivel az európai intézmények jövőbeni feladata az energiaárak leszorítása. További prioritások a belső piac megerősítése, különösen a szolgáltatási szektorban, a bank- és tőkepiaci unió teljessé tétele, valamint a kutatás-fejlesztés hatékonyságának javítása és a források növelése. Idetartozik az európai biztonság- és védelempolitika erősítése is, különösen az európai védelmi ipar fejlesztése, amely nemcsak versenyképességi szempontból, hanem az európai önállóság és felelősségvállalás szempontjából is kulcsfontosságú. Emellett az adminisztratív terhek drasztikus csökkentésére is szükség van. A nyilatkozat a jelentési kötelezettségek 25 százalékos mérséklését írja elő már 2025-re. 

Fotó: Kurucz Árpád

– A migráció is kiemelt téma volt. Történt ezzel kapcsolatban érdemi előrelépés? 
– Egyre több tagállam ismeri fel, hogy az EU jelenlegi migrációs politikája nem működik, és a korábban elfogadott intézkedések sem oldják meg a problémát. Úgy lett, ahogy Magyarország kezdettől mondja, hogy a bevándorláspárti politika tönkreteszi az európai országokat, naponta látjuk a  következményeit. Ugrásszerűen megnőtt az erőszak, a terrorveszély, romlott a közbiztonság, nőket és zsidókat támadnak meg, párhuzamos társadalmak alakulnak ki. Nem lehet szőnyeg alá söpörni ezeket a problémákat.  Az Európai Politikai Közösség találkozóján a vezetők már arról vitáztak, milyen új, innovatív megoldásokkal kezelhetnék hatékonyabban az illegális migrációt és az abból eredő társadalmi problémákat. Felmerült például az Európán kívüli befogadóközpontok létrehozása, ahol elbírálnák a benyújtott menedékkérelmeket, és csak azok léphetnének az EU területére, akik jogosultak erre. Emellett megvitatták, hogyan lehetne hatékonyabban kitoloncolni azokat, akik jogalap nélkül tartózkodnak az EU-ban. Ehhez szintén olyan létesítményeket javasoltak Európán kívül, ahol a kitoloncolásra várók elhelyezhetők lennének hazaszállításukig. Szóba került az is, hogy milyen akadályok gátolják ezeket a politikai döntéseket, többek között egyes nemzetközi szerződések és bírói fórumok, ahol az aktivistabíráskodás miatt ezek az intézkedések gyakran meghiúsulnak. A vezetők szerint erre is politikai választ kell adni. 

– Érezhető volt-e a csúcstalálkozókon az amerikai választás eredménye, vagy a szomszédságunkban dúló háború? 
– A csúcstalálkozón a szomszédságban zajló háború és az amerikai elnökválasztás eredménye is központi témát jelentett. Általános volt az a meggyőződés, hogy az amerikai választás kimenetele valamilyen módon az orosz–ukrán háború végkimenetelére is hatással lesz. Magyarország kezdettől fogva azt képviseli, hogy az európai béke esélyét Trump újraválasztása teremtheti meg, mivel tőle várható olyan kezdeményező fellépés, amely elősegítheti a háború mielőbbi lezárását, ami Európa számára mind a gazdaságpolitika, mind a biztonságpolitika szempontjából új fejezetet nyitna. Ez a várakozás az EPK-találkozón is jelen volt, és bízom benne, hogy ebben nem kell majd csalódnunk. 

– Milyen változás várható az EU politikájában és a transzatlanti kapcsolatokban? 
– Arra számítok, hogy a korábbi, ideológiavezérelt, az európai államok szuverenitását kevéssé tisztelő demokrata politika helyett egy pragmatikusabb, a kölcsönös előnyökön alapuló stratégia kerül előtérbe. Trump elnök elkötelezetten amerikai érdekek mentén politizál, ami Európát is felszabadíthatja az eddigi kötöttségek alól, és lehetőséget ad arra, hogy felismerje saját stratégiai érdekeit és ezek mentén cselekedjen. Remélem, hogy mindez szélesíti Európa és az EU mozgásterét, és komolyabban vehetjük az európai stratégiai autonómiát. Így Európa az új globális világrend egyik autonóm pólusa lehet, amit Trump elnök újraválasztása megerősíthet és felgyorsíthat. 

– A budapesti csúcstalálkozók sikere javíthat valamit Magyarország és Brüsszel viszonyán? 
– Nem tartom valószínűnek, és ilyen elvárásaink nem voltak sem az EPK csúcstalálkozó, sem az Európai Tanács informális ülése előtt. Magyarország és Brüsszel közötti konfliktusok gyökerei mélyre nyúlnak, és alapvetően eltérnek az elképzeléseink az európai együttműködésről. Ezt a lényegi különbséget nem változtatja meg két sikeres, jól szervezett budapesti esemény, bármennyire is sikerült elérni minden kitűzött célt. Való igaz, hogy Magyarország történelmének legnagyobb diplomáciai eseményét rendezte meg, és nemzetközileg sem elszigetelt, de az uniós intézményekkel való alapvető politikai konfliktusaink továbbra is fennállnak. Miniszterelnök úr is utalt erre az Európai Tanács ülését követő sajtótájékoztatóján: bár sikerült számos kérdésben megállapodni, a Brüsszellel és az uniós intézményekkel való vitáink folytatódnak, és továbbra is képviselni fogjuk a magyar érdekeket. Ebben a tekintetben nem számítok belátható időn belül változásra. Amerikában már megtörtént a változás, de a brüsszeli vezetésben még nem. 

– Jövő héten lesz az Általános Ügyek Tanácsa Brüsszelben. Mire lehet számítani? 
– A novemberi Általános Ügyek Tanácsának feladata az Európai Tanács decemberi ülésének előkészítése, ahol a szokásos stratégiai kérdéseket tárgyaljuk majd, többek között az orosz–ukrán háborút, a migrációt és a Közel-Kelet helyzetét. Bízom benne, hogy a decemberi ülésen sor kerülhet arra a stratégiai vitára, amelyet a magyar miniszterelnök kezdeményezett Ukrajna kapcsán. Úgy gondolom, Trump megválasztása még inkább elkerülhetetlenné teszi, hogy az európai vezetők a legmagasabb szinten tárgyalják az orosz–ukrán háború kérdéseit és az európai stratégia jövőjét. Az Általános Ügyek Tanácsán emellett – Orwell 1984 című regényéből vett hasonlattal élve – a „két perc gyűlöletre” is sor kerül: ismét beszámolunk a Magyarország ellen folyó hetedik cikkely szerinti eljárás állásáról, ami újabb lehetőséget ad az unalomig ismételt panelek hangoztatására.  

– Milyen kiemelt események és fontos döntések várhatóak még a magyar elnökség alatt? 
– Nagy hangsúlyt fektetünk az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra, amelyre a tervek szerint a decemberi Európai Tanács ülésének margóján kerül sor. A magyar elnökség egyik fő célkitűzése a Nyugat-Balkán európai integrációjának felgyorsítása. Albániával már érdemi csatlakozási tárgyalások kezdődtek, és bízunk benne, hogy más nyugat-balkáni országok is további lépéseket tehetnek a tagság felé. Ez a csúcstalálkozó kiváló alkalom arra, hogy az EU tagállamai kifejezzék elkötelezettségüket a Nyugat-Balkán európai perspektívája mellett. Fontos számunkra a schengeni térség bővítése is, azzal a céllal, hogy Románia és Bulgária teljes jogú taggá váljon. A magyar elnökség azon dolgozik, hogy a szükséges politikai konszenzust megteremtse, és ebben is bizakodó vagyok. Emellett további jogalkotási dossziék lezárására törekszünk a tanácsban, illetve az Európai Parlamenttel folytatott trilógusok során. 

– Ön szerint mennyiben erősödött Magyarország befolyása, ereje és tekintélye az uniós csúcstalálkozók és az amerikai elnökválasztás hatására? 
– Azt javaslom, hogy legyünk egyszerre öntudatosak és realisták. Magyarország súlya és ereje nem azon múlik, hogy éppen kik a barátaink vagy kikkel ápolunk jó kapcsolatot. Az ország ereje mindig is a gazdasági, politikai és katonai teljesítményünkből fakadt, valamint abból, hogy a Kárpát-medencében több mint ezer éve fennálló államisággal rendelkező nemzet vagyunk. Valójában ez adja a hátországunkat és súlyunkat. Ugyanakkor tény, hogy az új amerikai elnöki adminisztráció számos gazdasági és politikai lehetőséget nyújthat Magyarország számára. Soha nem volt még olyan erős szövetségese Magyarországnak, mint az új amerikai elnök. Mi igyekszünk élni ezekkel a lehetőségekkel, kölcsönös előnyökre épülő megállapodásokat keresve. A magyar miniszterelnök és a kormány készül arra, hogy a transzatlanti gazdasági és politikai kapcsolatokban új fejezetet nyisson.

Borítókép: Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere (Fotó: Kurucz Árpád)