Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap A háborúellenesek az interneten kigúnyolják a Bundeswehr halottait című cikkében ismertet egy komoly vitát kiváltó plakátkampányt. A háborút ellenzők egy Bundeswehr-katona halálával kapcsolatos internetes plakátja felháborította a politikusokat és a békeaktivistákat. Franz Josef Jung (CDU) honvédelmi miniszter úgy nyilatkozott egy lapban: „Ez ízléstelen és felelőtlen. Katonáink arculcsapása, akik életüket kockáztatják Németország szabadságáért.” Legutóbb az előző héten esett el egy főtörzsőrmester Afganisztánban. Egy lap kinyomtatott egy olyan plakátot, mely már régebb óta megtalálható az interneten. A képen három katona látható egy koporsó mellett, a felirat így szól: „Lépés a leszerelés felé – eggyel ismét kevesebb”. A DFG-VK országos vezetése elhatárolódott a plakáttól. „A plakát cinizmusa számunkra igen nehezen elviselhető. Humanisztikus világképünk tiltja, hogy elégtétellel ábrázoljuk egy ember halálát, még ha az szatirikus ábrázolás érdekében történik is”, nyilatkozta egy szóvivőjük. Egyúttal utalt arra, hogy az együttműködésről a háborúellenes intézkedések irodájával egyedül a DFG-VK tartományi szervezetei döntenek.
Bild Zeitung (bild.de)
A legnagyobb példányszámú német bulvárlapban Ingrid Raagaard 30 éves késéssel felderítették az esernyős gyilkosságot című cikkében ismerteti a hidegháború egyik legmorbidabb történetét, Georgij Markov bolgár író megölését. A Londonban élő bolgár emigráns vitriolba mártott tollal harcolt a hazájában uralkodó kommunista diktatúra ellen. Ez nem maradt büntetlenül. 1978. szeptember 7-én a Waterloo hídon átsétált a Temzén, amikor – látszólag véletlenül – egy másik sétáló véletlenül megszúrta egy ernyővel. Markov a horzsolás miatt néhány óra múlva megbetegedett és szeptember 11-én szörnyű fájdalmak közepette meghalt egy londoni kórházban. A boncolás kiderítette, mi történt, az ernyőből egy apró műanyag golyót lőttek a testébe, melyet a ricin nevű idegméregbe mártottak. Az nem volt kérdéses, ki áll a merénylet mögött, a gyilkosságot Todor Zsivkov, a bolgár diktátor születésnapján, szeptember 7-én követték el. 2005 óta a brit sajtó feltételezte, hogy az elkövető egy dán útlevéllel rendelkező olasz lehetett. A Scotland Yard az ügyben újra nyomozni kezdett, és ezt a feltételezést megerősítették bolgár újságírók is, akik végre hozzáfértek a szófiai titkosszolgálatok levéltárához. Ezekből az aktákból egyértelműen kiderült, a tettes csak Francesco Gullino lehet. Gullino a hetvenes években csempészként megismerkedett a bolgár börtönökkel, ott szervezte be a szófiai titkosszolgálat. Gullino ezt követően Dániába költözött, ahol nagy lábon élt. Markov halálát követően rövid időre a nyugati kémelhárítások célkeresztjébe került, de bizonyítékokkal nem rendelkeztek ellene. Majd Gullino gyorsan eltűnt otthonról, a feltételezések szerint Magyarországon merült alá, ahol felépített egy új egzisztenciát. Egy bolgár rádióállomás interjút készített Oleg Kaluginnal, egy egykori KGB-ezredessel, aki megerősítette, hogy a merényletet a bolgár titkosszolgálat követte el, és a mérget a szovjetek szállították. Az akták és vallomások egyértelműen Gullinóra utalnak, de nem lehet tudni, hogy él-e még. Ha igen, ma 62 éves lenne.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Wolfgang Böhm Kelet-Európa gazdasági növekedése lejáró szavatossági idővel című cikkében örömködik térségünk hanyatlásán és Ausztria felemelkedésén. Az elmúlt években az uniós tagállamokban az alacsony adók, a csekély bérköltségek és az elegendő munkavállaló igazi gazdasági robbanáshoz, az új vállalatok sorának odatelepedéséhez vezetett. Osztrák cégek is a vonzó szomszédokhoz települtek. De ez a gazdasági robbanás 2030-ig hanyatlásba fordul, s egyes régiók, mint Bécs és Nyugat-Ausztria sokkal vonzóbb telephely lesz, mint Kelet-Európa. A rostocki, demográfiai változásokat kutató központ tanulmánya szerint az új tagállamok súlyos belső problémák előtt állnak. Ugyanis a munkatermelékenység ott majdnem mindenütt jelentősen elmaradt a régi tagállamok fejlett régióitól. A lakosság számos régióban drámai sebességgel öregszik és zsugorodik. A kutatás és fejlesztés csak elégtelenül fejlett. S a jól képzett munkaerő (az emberi tőke) számos régióban hiánycikk, ami súlyos kockázatot jelent további iparvállalatok odatelepítése esetén. A rostocki intézet az „idősödő munkaerő” demográfiai kockázatait vizsgálta a vállalkozások szemszögéből 264 uniós régióban. Az előrejelzésekben olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a népesedés alakulása, a termelékenység, emberi tőke (képzettség) és a kutatás-fejlesztés. A tanulmány alapján az egykori NDK-tól Lengyelországon, Csehországon, Szlovákián, Magyarországon keresztül egészen Romániáig és Bulgáriáig húzódik a „magas kockázatú” övezet. Ezzel ellentétben egyes nyugati régióknak, mint Bécs, Tirol és Vorarlberg kiváló jövőesélyeket jövendölnek Rostockban. A kutatás kritikusan látja ugyanakkor a Várvidék, Karintia és részben Felső-Ausztria jövőjét. Míg Karintiában a munkavállalók száma, addig Felső-Ausztriában elsősorban az emberi tőke okoz fejtörést. Európában a fenti szempontok alapján a legrózsásabb jövőre Hollandia, Luxemburg, Belgium és Írország számíthat. A tanulmány szerint Dél-Franciaország egyes régiói is viszonylag jól élik túl a demográfiai változást. A legrosszabbak a kilátásai a régi tagállamok közül Portugáliának, Görögországnak és Dél-Olaszországnak. Ausztria keleti szomszédainak legnagyobb problémája az alacsony termelékenység és az öregedő lakosság. A tanulmány készítői abból indultak ki, egyes régiókban a munkaképes lakosság (20-64 év) száma 2030-ig a felére csökken. Például a Felvidék keleti részén 2030-ig elegendő lesz a munkaerő száma. A fejlett régiókban, főként a fővárosokban már most is sok helyütt hiányzik a munkaerő. Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol szinte mindenütt hiányozni fog az emberi tőke, leszámítva a közép-magyarországi régiót.
origo.hu
Magyar Péter mellébeszélt, nem válaszolt arra a kérdésre, ki a Soros-ügynök
