A 2023-as orvosi jelentés egyébként minden eddiginél egyértelműbb diagnózist ad a párizsi olimpián a női ökölvívómezőny 66 kilós súlycsoportjában aranyérmet nyert Imane Helif nemét és a nemi identitását illetően. A vizsgálatokat a párizsi Kreml-Bicetre kórházban és az algíri Mohamed Lamine Debaghine kórházban végezte el két professzor, Soumaya Fedal és Jacques Young. Az algériai ökölvívó az úgynevezett 5-alfa reduktáz defektus nevű rendellenességben szenved; ez egy olyan szexuális fejlődési zavar, amely azoknál fordul elő, akik biológiai értelemben férfiak. A jelentés azt is említi, hogy Helif MRI-vizsgálaton esett át, amely megállapította, hogy nincs méhe, viszont vannak belső heréi és van mikropénisze. Ezenkívül egy kromoszómavizsgálat bizonyította, hogy XY-kromoszómái vannak, és hogy a tesztoszteronszintje megegyezik a férfiakéval. A jelentés szerint Helif szülei vélhetően vérrokonok.
A nyilvánosságra került Imane Helif nemiségi vizsgálatainak eredményei után ismét fellángolt a vita a transznemű sportolók kérdésében. Noha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kitart a saját igazsága mellett, a sportszervezetre hatalmas nyomás nehezedik abban a kérdésben, hogy az olimpiai induláshoz is kötelező legyen a nemiségi vizsgálat. Amíg Donald Trump és Vlagyimir Putyin a transznemű sportolók olimpiáról való kizárását tartja megoldásnak, addig az ENSZ különmegbízottja a férfi- és női kategória mellett egy harmadik kategória bevezetését ajánlja.
Az algériai Imane Helif és a tajvani Lin Ju-ting, illetve a hasonló gondokkal küzdők esetében még egyáltalán nem dőlt el, mi a helyes lépés, milyen elbánásban részesüljenek, ha sportolni szeretnének. Reem Alsalem, az ENSZ nők és lányok elleni erőszakkal foglalkozó különmegbízottja egyértelműen azt javasolja a sportszervezeteknek, hogy a versenyeken a nők között kizárólag olyanok indulhassanak, akik cisznemű nők, vagyis semmilyen elváltozás nincs a szervezetükben, és már nőként jöttek világra. Azoknak a sportolóknak, akik ennek a feltételnek nem felelnek meg vagy nem kívánnak az eredeti biológiai nemük küzdelmeiben indulni, hozzák létre az úgynevezett nyílt kategóriát, ahol simán versenyezhetnek anélkül, hogy a méltóságukat sérelem érné. Ugyanakkor Alsalem a sporteseményeken a kötelező nemiségvizsgálat bevezetése mellett foglalt állást a tisztességes verseny biztosítása érdekében.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jövő év márciusában elnököt választ, és a hét hivatalos jelöltből a világ közvéleménye által a legesélyesebbnek tartott Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke természetesen véleményt nyilvánított ebben a kérdésben. A kétszeres olimpiai bajnok kijelentette, megválasztása esetén egyértelmű és megalkuvást nem tűrő politikát fog folytatni a női sportolók védelmében. Ugyanis úgy véli, a transznemű sportolók esetében a Coe határozottan kijelentette, hogy a NOB jelenlegi iránymutatásai abszolút kétértelműek, és szerinte egyértelmű szabályokat kell ez ügyben létrehozni.
– Egyértelmű, hogy a NOB felelőssége, hogy megteremtse azokat a szabályokat, amelyek a női sportolók védelmét megteremtik. Számomra ez egy nagyon egyértelmű döntés: meg kell védeni a női sportolókat attól, hogy nem született nőkkel, vagy biológiailag férfiak ellen kelljen küzdeniük. Nem szabad a legkisebb félreértésre sem okot adnunk, így a sokak által követelt nemiségvizsgálatról mindenképpen olyan döntést kell hoznunk, amely megvédi a női sportolókat és az olimpiai eszméket is – jelentette ki Sebastian Coe, aki nem titkolta, már Párizsban is kényelmetlenül érezte magát, amikor Helif és Lin ringbe lépett a női ellenfeleik ellen.
