Másrészről Oroszország nem jelent nagyobb veszélyt az Európai Unióra, mint az Egyesült Államok, Kína vagy éppen az iszlám ideológiát hordozó illegális migráció/invázió. Be kellene látni végre, hogy Európa országainak érdeke, legyen az politikai, gazdasági, nem azonos – legfeljebb időnként egybeesik – a külső világ törekvéseivel. Mert,
ha létre is jönne az unió egységes hírszerzése, a biztonság érdekében csakis körkörös védelmet építhetne ki, amelyből kimaradnának olyan országok hírszerzései, mint Nagy-Britannia (MI6), Izrael (Moszad) és az USA (CIA), mivel ezen nemzetek nem tagjai az EU-nak.
Nem világos, hogy Ursula von der Leyen milyen megfontolásból szeretné kizárni ezen országokat a jelenleg folyó operatív információcseréből.
A hírszerzések nem pletykákat vagy ellenőrizetlen elsődleges adatokat terjesztenek fel kormányaiknak. A titkosszolgálatoknál az információ definíciója így hangzik: Több forrásból származó, ellenőrzött adatok összessége. A hétköznapi térben szinte mindenki, minden hírt, adatot, sokszor kitalációt is információnak nevez. Ez a gyakorlat a civil világban nem okoz jóvátehetetlen problémát, de az operatív információs munka nem követhet ilyen modellt.
Sajnálatos tapasztalás, hogy az Európai Unió politikai vezetése nem követeli meg az ilyen típusú, azaz egyértelműen ellenőrzött információkat. Ezért fordulhat elő, hogy bizonyos elő nem készített döntéseinek következménye nyilvánvaló katasztrófákat okoz.
Amennyiben ők is érzékelik a pontos információk hiányát és ezért gondoltak a jelzett szervezet felállítására, akkor sem ez a megoldás. Vagyis nemcsak azzal van baj, hogy rossz narratívát hordoz a közös uniós hírszerzés célszerűségének definíciója, hanem azzal is, hogy szakmailag nem kivitelezhető.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!