idezojelek

Panyinak tanúvallomást kell tennie!

A titkosszolgálatokkal összefüggő botrányok gyengítik az ország nemzetbiztonsági védelmét.

Földi László avatarja
Földi László
Cikk kép: undefined
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A titkosszolgálat veszélyes üzem mindazoknak, akik benne vannak és azoknak is, akik nem tagjai a szervezetnek. A veszély éppen az, hogy mi is mondható el a munkájukról, céljaikról. Semmi! Mert akik tagjai, azokat titoktartás kötelezi, akik meg kívülről spekulálnak – akár politikai pozícióból is –, rá sem láthatnak arra, ami mindig is mindenkit izgató falak mögött zajlik.

Hogy a csizma mégis az asztalon van, annak oka egy újabb botrányszagú történet, mégpedig Panyi Szabolcs újságíró esete a titkok világával. Eme mindig jól értesült sajtós mondandója – bármi is legyen annak tartalma – mindaddig nem releváns, amíg nem tisztázza azon állítását, hogy ő külföldi titkosszolgálattól milyen körülmények között kap információt és milyen céllal. 

Ha bármikor együttműködésre kérte bármelyik külföldi szolgálat, azt a magyar elhárításnak jelentenie kellett volna. Ennek elmaradása felveti annak gyanúját, hogy elfogadta a felkérést a meg nem engedett tevékenységre.

A közte és egy külföldi szolgálat közötti együttműködés tényét egyébként saját maga állította, kimerítve a törvényi tényállást. Amennyiben csak blöfföl, és saját magát fényezi az ismerősei előtt, milyen alapon hivatkozik és ezzel járat le külföldi szolgálatokat? Ráadásul azt állítja: a nem tisztázott forrásból származó információk arra utalnak, hogy magyar politikusok idegen hatalom – ez esetben orosz – képviselőivel tartanak fenn operatív együttműködést.

Ilyen elsődleges információk esetén az azokhoz hozzáférő személynek szintén a magyar elhárítást kell haladéktalanul felkeresnie, jelezve a felmerült tételeket. Minden dokumentumot át kell adnia az információs forrásokkal egyetemben. Amennyiben ezt elmulasztja – ráadásul a törvényes eljárás helyett a sajtóban szivárogtat feltételezéseket –, szintén bűncselekményt követ el.

Ilyen típusú elsődleges információk esetén az illetékes szolgálatok operatív ellenőrzést végeznek, hogy megállapítsák, mi is történt valójában. Amennyiben a hír nyilvánosságra kerül, korábban, mint ahogy az operatív munka elkezdődne, az gyakorlatilag lenullázza annak lehetőségét, hogy a szolgálatok eredményt tudjanak felmutatni a vizsgálatuk során. Hiszen az érintettek, amennyiben törvénytelenül jártak el, eltüntethetik a nyomokat. A szakmai vizsgálat elmaradása esetén az újságíró állításai hamis vádként kerülhetnek a bíróság elé.

Az elmúlt napok médiacunamija során előkerült úgynevezett bizonyítékokkal kapcsolatban is sok kérdőjel, félreértésre okot adó tétel merült fel. Az, hogy Szijjártó Péter magyar és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon beszélget, valóban figyelmet érdemlő, de hol van itt az elfogadhatatlan operatív helyzet? Diplomáciai érintkezés nélkül hogyan lehetne kapcsolatot tartani a nemzetközi térben? 

Panyi értelmezésében elképesztő és vérforraló az a tény, hogy magyar–orosz, magyar–amerikai, amerikai–orosz vagy bármilyen párbeszédről, együttműködésről hír keletkezik. Ezek az egyeztetések nem törvénytelen eljárások, nem operatív ügyek és nem csámcsogásra alkalmas témák. 

Hogy ilyen kapcsolattartás folytatható-e telefonon, azt a témán túl az érintettek viszonya dönti el. A nemzetközi világban nem barátság és ellenségeskedés az illő kapcsolati forma, hanem az érdekek mentén történő együttműködés pozitív és időnként negatív attitűdje. Még pontosabban: az egyik és a másik fél csak akkor hajlandó érdemben beszélgetni és együttműködni a partnerével, ha az közös érdeken alapul.

Ezt teszik az Európai Unió egyes tagországainak illetékesei is például akkor, amikor a hajlandók koalíciója zárt körben egyeztet, jó néhány tagországot kihagyva a megbeszélésből. Illik ezt vagy sem, ez legyen az ő értékrendjük szerint. De az biztos,

senki nem vethet a másik szemére semmit azon ügyben, hogy ki kivel tárgyal anélkül, hogy a többieket erről érdemben szó szerint tájékoztatná. Ráadásul a világban ma három olyan főváros van, amelyekkel jó viszonyt fenntartani a legfontosabb külpolitikai érdek: Washington, Moszkva és Peking.

Ők a többpólusú világ meghatározói és mint ilyenek a magyar külügyminisztérium, illetve annak vezetője, Szijjártó Péter munkájának célirányai. Csak sajnálni lehet mindazokat, akik elvakultságból vagy éppen felkészületlenség okán ezt nem látják, nem akarják tudomásul venni, miközben csak Brüsszel szekerére kívánnak fölkapaszkodni.

Ami pedig a Panyi-ügyet illeti, a szakmai protokoll egyértelműen fogalmaz ilyen esetekben. 

A jól értesült újságírót hivatalosan ki kell hallgatni mint tanút. Jegyzőkönyvet kell felvenni, amit aláírásával hitelesít, majd a tanúvallomás alapján kell eldönteni a további teendőket, esetleg szankciók formájában is. Ennek nem lehet alternatívája 

akkor sem, ha egyesek a törvényeket liberálisan értelmezik, és abban reménykednek, hogy az őket támogató külföldi szolgálatok védelmét élvezik a magyar joggyakorlattal szemben. Mivel ebben a konkrét esetben egy tervezett botrányt és a jelenlegi magyar kormány lejáratására alkalmas akciót látunk erős médiavisszhang kíséretében, még inkább lényeges, hogy az illetékes hatóságok a végére járjanak a felmerült állításoknak.

Nyilván meg lehet kísérelni megtudni, vajon melyik szolgálat lehet a háttérben, amelyik Panyit beszervezte. Ez viszont sosem fog hitelt érdemlően kiderülni, mivel egyetlen szolgálat sem jelentkezik önként, és mindent tagad abban az esetben is, ha esetleg hitelt érdemlő bizonyíték kerülne elő. Ez a rend ezen szervezeteknél. Hogy mindez tisztességes-e vagy sem, az nem etikai, hanem biztonsági kérdés. 

Azok pedig, akik bármely szolgálat hálójába kerülnek önként vagy kényszer által, jó, ha előbb átgondolják, mit tegyenek, és főleg azt, hogy mit ne, mert a végén csak és kizárólag rajtuk csattan az ostor.

Úgy tűnik, ezt az alapvető szabályt sokan nem értik, hiszen korunkban egyre többször találkozunk titkosszolgálatokkal összefüggő botrányokkal, amelyek sosem lesznek igazán megfejthetők. Miközben cirkuszra alkalmasak, elfogadhatatlan módon gyengítik az ország nemzetbiztonsági védelmét.

A szerző titkosszolgálati szakértő, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumának elnöke

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.