62 millió áldozatot követelt a „második világégés”

A hatvanöt évvel ezelőtt Európában véget ért második világháború 62 millió halottat hagyott maga után. Magyarország ismételten vesztesként került ki, ráadásul hazánk a szovjet befolyási övezet részévé vált, így az esélyét is elveszítette, hogy felzárkózzon a fejlett nyugati országok szintjére.

Hatvanöt évvel ezelőtt ért véget a második világháború Európában. Az ázsiai földrészen azonban egészen 1945. szeptember 2-ig tartottak a harcok. 1945. április 30-án, miután a Vörös Hadsereg csapatai már teljesen megközelítették a Reichstagot és a bunkert, Hitler feleségével együtt öngyilkos lett. Az utolsó ellenállási gócokat csak május 2-án sikerült leküzdeni. Május 8-án, egy héttel később Németország feltétel nélkül megadta magát. A háború végeztével, azonban a korábbi szövetségesek hamar szembefordultak egymással és megkezdődött az 1989-ig tartó hidegháború. Európa közepén vasfüggöny ereszkedett le, amelynek nyugati oldalán megerősödtek a polgári demokratikus országok, míg a keleti felén a Szovjetunó szabta meg a feltételeket és rendezkedett be negyven évre az általuk preferált diktatórikus egypártrendszer.

Ismét többfrontos harcra kényszerültek a németek

A háború Lengyelország 1939. szeptember 1-jei német megtámadásával kezdődött, majd szeptember 17-én a szovjet hadsereg is megtámadta a lengyeleket és a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében elfoglalta a neki juttatott részt. 1940 tavaszán került sor Norvégia és Dánia német megszállására, majd ezt követően a Benelux-államok és Franciaország legyőzésére. A német birodalom terjeszkedése ezután lelassult, mivel képtelen volt elfoglalni Angliát. A háború következő nagy fordulópontjai 1941. június 22. (német támadás a Szovjetunió ellen) és 1941. december 7. (japán támadás az Egyesült Államok ellen) voltak.

1941 telén a német sereget Moszkvánál a szovjetek megállították és 1942-43 fordulóján Sztálingrádnál súlyos vereséget mértek rájuk. Ettől kezdve Németország védekező pozícióba került a keleti fronton és fokozatosan hódította vissza a Szovjetunió a korábban elvesztett területeket. 1943 júliusában újabb front nyílt az európai kontinensen a szövetségesek dél-olaszországi partraszállásával. 1944. június 6-án került sor a háború egyik legnagyobb szabású hadműveletére, a normandiai partraszállásra, így ettől kezdve Németországnak már három fő fronton kellett küzdenie. A vereség nem maradt el és a teljesen lerombolt Németország 1945. május 8-án kapitulált.

62 millió halott

Az európai, ázsiai és afrikai földrészen vívott harcokban közel 70 nemzet vett részt. A világháborúban az ázsiai kontinenssel együtt számolva legalább 62 millió ember vesztette életét, ami több mint négyszerese volt az első világégésben elhunytak számának. Számszerűsítve a legtöbb áldozatot a Szovjetunótól követelte a háború, mivel 23,1 millió főt veszített 1939-es népességéhez képest, ami 13,71 százalékos aránynak felelt meg. A Szovjetuniót követte Kína 20 és Németország 7,3 millió fővel. Az 1939-es lakosság arányához képest nagyon súlyos veszteségeket szenvedett Lettország (11,38 százalék), Litvánia (13,71 százalék) és Lengyelország (16,07 százalék).

Közel egymillió főt vesztettünk

Magyarország a második világháborúból ismét vesztesen került ki. Az 1947-es párizsi békeszerződésben visszaállították a trianoni határokat, ráadásul még három falut is elcsatoltak hazánktól. Magyarország embervesztesége a statisztikai adatszolgáltatás 1944 őszétől 1945 tavaszáig tartó szünetelése miatt pontosan nem állapítható meg. A katonaveszteség 340–360 ezres. Az ország jelenlegi területén a légitámadások és a földi harcok következtében a Központi Statisztikai Hivatal 1945. júniusi felmérése szerint 45 ezer polgári személy vesztette életét. A háborús többletveszteség figyelembevételével a polgári áldozatok száma (a zsidóság nélkül) 80–100 ezer. A visszacsatolt területek polgári veszteségeiről, a jugoszláv partizánok és a román Maniu-gárdisták által meggyilkoltak számáról nincsenek hiteles adatok. Szovjet fogságba 600 ezer magyar állampolgár került, legalább 20 százalékban polgári személy. Az elhurcoltak és a hadifoglyok közül 200 ezren haltak meg a szovjet táborvilágban.

1944-ben összesen hozzávetőleg 500 ezer magyar illetőségű zsidót deportáltak, közülük 360 ezer a gázkamrák és a kényszermunka áldozata lett. Magyarország összvesztesége az 1941–1944. közötti államterületen hozzávetőleg 830–950 ezer fő. A háború áldozatai közé tartoznak a hontalanná vált menekültek tömegei is. Csehszlovákiából 120 ezer, Romániából 100 ezer, Kárpátaljáról 20 ezer, Jugoszláviából 65 ezer magyar érkezett a jelenlegi területre. A Magyarországról kitelepített németek száma 190 ezer. Nyugaton 1944–47. között körülbelül 200 ezer magyar telepedett le véglegesen.

(Forrás: Emberiség krónikája, A magyarok krónikája)