A sanghaji expón 2,5 milliárdért kiállítottuk a magyar szégyent + Képriport

Totális szégyen – röviden így lehetne jellemezni Magyarország szereplését a sanghaji expón. A magyar pavilon semmi más, mint egy rakás, a plafonról lelógó, a végén világító deszka, a terem közepén éktelenkedő fémobjektum, üres vitrinek és az esővíz-elvezető, valamint a magyarokat képviselő két kínai hosztesz. Már azt is nehéz megállapítani, hova érkezik az ember, hiszen csak egy gagyi felirat jelzi: Hungary. Az expo2010.hu címen az olvasható, hogy hazánk a „Harmónia, kreativitás, vendégszeretet” jelmondattal mutatkozik be, melynek koncepciója a „Gömböc”. Ehhez képest se zászlók, se népviseletbe öltözött emberek, se tájékoztatók, se semmi. Mindezt 2 és fél milliárd forintért úgy, hogy egyébként semmire sincs pénz. Rengeteg talányt vet fel a magyar kiállítótér, legfőképp azt, vajon mi került e tengernyi pénzbe, és mikor érkezik meg a rendőrségre a büntetőfeljelentés.

MNO
2010. 05. 10. 7:50
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borzalmas, tragikus, hazaárulás – összegezte a Sanghajban látottakat a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára. Miközben minden a világkiállításról szól Kína legnagyobb városában, a magyarok jó úton haladnak afelé, hogy lejárassák önmagukat. A kiállítás rengeteg embert vonz, naponta 160 ezren látogatják meg a hatalmas parkot. A Magyar Nemzet helyszíni tudósítója elmondta: hosszú sorok kígyóznak a pavilonok előtt, főleg Németország, Anglia és Franciaország érdekelte a látogatókat. Ezzel szemben a magyar pavilon előtt csak szállingóznak az emberek, bár lehetséges, azt sem sejtik, melyik ország kiállítóterme előtt állnak. Ugyanis a többi országtól eltérően a magyarok nem tették ki a trikolór zászlót, csak egy vékony piros-fehér-zöld csík jelzi nemzeti hovatartozásunkat. Kívülről gerendának tűnő, ám összetákolt deszkák fedik, alatta pedig csöveken lefutó víz. Jelen esetben szerencsének tekinthető, hogy nincs sorban állás, így nem tűnik fel az embereknek a botrányos kivitelezés.


Belépve sem esik hanyatt az ember a remekbe szabott elgondolástól. A közel 1000 négyzetméteres kockaépületben 600 gerendának látszó deszkarendszer lóg felfüggesztve. Az elgondolás alapján a fadarabok zenére föl-le mozognak, a beléjük szerelt lámpa szintén ritmusra világít, ám a látogató ezt képtelen felfedezni. A lámpák összevissza világítanak, hangot pedig nem is igen hallani. Leginkább a terem közepén felállított, három méter magas krómacél gömböcöt kifogásolta a feltalálók nevében Vedres András és helyszíni tudósítónk is. Mint ismert, a gömböc egy orosz matematikus agyából kipattant geometriai talány megoldása. A „keljfeljancsira” emlékeztető tárgy egy stabil és egy instabil egyensúlyi ponttal rendelkezik, emiatt bármerre forgatják, bármerre borul, mindig ugyanabba a helyzetbe kerül vissza. A szervezők szerint a gömböc jól példázza azt, hogy a magyarok minden helyzetből talpra tudnak állni. Munkatársunk viszont azt tapasztalta, hogy aki nem olvasott előzetesen a találmányról, nem tudja mire vélni a fémobjektumot, hiszen csak egy rövid tájékoztató tábla lóg rajta lényegtelen információkkal, s nincs egyetlen felkészült házigazda, aki elmagyarázná, mit is látnak az emberek.


A gömböccel szemben elhelyeztek egy pultot, amelynél meg lehet fogni, ki lehet próbálni a találmányt, és két kínai lány magyarázgatja a működését. Mögöttük igen „nívós” dekoráció öregbíti a magyar feltalálók hírnevét: egy üres oszlop és az esővíz-elvezető. Minden kilátogató magyart sokkolt az útközben látható vitrin is, amely üresen áll – most már, ugyanis eddig egy összegyűrt zsebkendő volt a legékesebb dísze. Ebben a vitrinben eredetileg ajándékoknak kellett volna állni, népviseleti ruhákat, gyűrűket, kerámiákat kellett volna árulni. Számos ország pavilonjában sikerült ezt az elgondolást kivitelezni, sőt, akad olyan is, ahol egy kisebb étteremben ki lehetett próbálni az adott ország ételkülönlegességeit. A magyarban semmit.


A magyar kiállítóteremben ezzel szemben csak egy hatalmas tévé hivatott megmutatni országunkat. A pavilon sarkában olyan filmet vetítenek igen rossz minőségben, amelynek képkockáin többek között a soha meg nem valósított kormányzati negyed makettje, illetve egy Duna-parti lakópark, valamint egy felismerhetetlen gőzfürdő és a Halászbástya látható. Ezzel véget is ért a magyar pavilon, amelyből kilépve otthagyott kartondobozok közé érkezik a látogató.


Galambos Iván, a pavilont 2,5 milliárd forintból üzemeltető Genexpo 2010 Kft. ügyvezetője korábban lapunknak nyilatkozva sértőnek és bántónak találta, ahogy a magyar pavilonról beszéltek. Úgy vélte, attól függetlenül, hogy az épület nincs kész, kifejezetten jó munkát végeztek, már a nyitás előtti próbanapokon is több ezren voltak kíváncsiak Magyarország megjelenésére. Az ügyvezető elmondása alapján naponta 10-12 hosztesz vigyáz a pavilonra, ám helyszíni tudósítónk csak két kínai lánnyal találkozott. Az ügyvezető a feltalálók által emlegetettet pandás összefüggést egyenesen kikérte magának.

Lapunknak nyilatkozó szakértők nem értik és felháborítónak tartják, hogyan kerülhetett egy ilyen kivitelezésű pavilon 2,5 milliárd forintba. Véleményük szerint a most felálló kormány gazdasági tárcájának és a rendőrségnek kell kivizsgálni az ügyet, hova is folyt el ez a rengeteg pénz, és az ügyben büntetőfeljelentést kell tenni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.