– Kiknek a művei csendülnek még fel aznap?
– Előadok Beethoven-szonátákat is. Délelőtt például sokak kedvence, a C-dúr „Waldtsein” szonáta is elhangzik, amelynek a Napfelkelte, azaz az Aurora a harmadik tétele. Ez a zongorairodalom gyöngyszeme. Az esti koncerten is lesz Beethoven-mű, akkor az 1821-ben íródott Asz-dúr hangnemű szonáta hangzik el. Az első tétel jelölése Moderato cantabile molto espressivo, con amabilità (sanft), ami arra ösztönzi az előadót, hogy éneklően és a lehető legkifejezőbb, leginkább szeretetteljes és gyengéd módon adja elő a tételt. A mű második tétele gyors lüktetésű, Allegro molto, és humoros, csúfolódó hangvételű német népdalidézetek is felfedezhetők benne A mű harmadik tétele egy idézetet is tartalmaz Bach János-passiójából, amelyet Beethoven tovább gondol és szárnyaltat. Hihetetlen ez a mű. Beethoven ekkor egy súlyos betegségből tért vissza, és a legmélyebb szomorúság után, a mű végén ott van a legboldogabb, legünnepélyesebb és legpompázatosabb kiteljesedés. De a reggeli koncerten fontos szerepet kapnak Liszt Ferenc Paganini-etűdök ciklusának legismertebb darabjai, délután Mozart és Claude Debussy zenéje is felcsendül, este pedig a napszakhoz illő noktürnök is elhangzanak, amelyeknek legnagyobb mestere Frédéric Chopin.
Az egész napos koncertsorozat záróakkordja Chopin Op. 49-es fantáziája lesz, amely a virtuozitásával és egyben elmélyült gondolatiságával az emberi fantázia végtelenségét mutatja be.

– Azon kívül, hogy hangulatukkal az adott napszakhoz illeszkednek, milyen más szempontok játszottak szerepet a művek kiválasztásában?




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!