Erőműből lélegzetelállító múzeum

Erőműből alakították lélegzetelállító múzeummá, amelynek a megnyitása óta eltelt tíz évben 30 millió látogatója volt: ez a londoni Tate Modern, a kortárs művészet temploma.

MNO
2010. 05. 08. 15:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kíváncsi tömeg találkozhatott már a neves múzeumban óriáspókkal, a mélybe szántó szakadékkal, legújabban pedig egy fekete lyukkal is. A kiállítások sikere önmagáért beszél, a látványos installációk, a modern művészeti gyűjtemény, valamint a Szent Pál-katedrálisra néző épület elhelyezkedése egytől egyig vonzó a látogatók számára. Nem csoda, hogy a Tate Modern terjeszkedne, bővítésre vár. „Ez egy olyan intézmény, amelyet az emberek közel éreznek magukhoz” – vélekedett az évforduló kapcsán Nicholas Serota, a Tate galériák igazgatója.

A maga nemében már a múzeum épülete is lenyűgöző. A monumentális téglaházat Giles Gilbert Scott álmodta meg a negyvenes években. A Temze déli partján, a Szent Pál-székesegyházzal szemben fekvő épületet az „energia katedrálisának” szánták. A 89 méteres magasságba törő kémény azért 15 méterrel elmarad az átellenben fekvő székesegyház kupolájának magasságától.

A Tate Modern története egyben London változásának története is. Amikor a kilencvenes években a svájci Herzog & Meuron építésziroda elkezdte kidolgozni az üresen álló Bankside Power Station múzeummá való átalakításáról szóló terveket, a londoni városkép is átalakulóban volt. A „Tate-fiók” 2000. május 12-én nyílt meg, a Southwark negyed pedig lepukkant városrészből egy csapásra vált felkapott kerületté. A Temze déli partja hirtelen megint népszerű lett, gombamód szaporodtak az üvegházak, amelyekben csak a gazdagok engedhettek meg maguknak lakást. A környéket Norman Foster Millennium hídja tette még divatosabbá.

A Tate Modernnel a város mellett a művészvilág is mérföldkőhöz ért. Londonnak a Nemzeti Galéria és a Tate Britain révén pompás lehetőségei voltak, de a modern és kortárs művészetnek nem volt saját otthona – nem úgy mint Párizsban és New Yorkban. A múzeum és Charles Saatchi mecénás révén azonban olyan legújabb kori mesterek váltak ismertté, mint Damien Hirst és Tracey Emin.

A galéria gyűjteménye 1900-tól kezdve tartalmaz remekműveket. Az alkotások – köztük Matisse, Picasso, Dalí, Rothko és Beuys munkái – nem időrendi sorrendben, hanem tematikus csoportosítás szerint várják a látogatókat. A recept bevált, ami azt illeti nagyon is: korábban évi kétmillió látogatóval számoltak, ez a szám azonban mára eléri az ötmilliót. A múzeum épp ezért terjeszkedni akar, az elképzelések között egy piramisszerű épület felhúzása és az egykori erőmű olajtartályainak átalakítása is szerepel. A fejlesztések révén a kiállító felület 60 százalékkal bővülne, a feladattal ismét a svájci építészirodát bízták meg.

(MR)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.