Lehet „ülve futni” és közben fogyni

A katalán La Vanguardia találó címet adott egy amerikai tanulmányt népszerűsítő írásnak: Ülve futni és közben kalóriát égetni. A barcelonai Biogyógyító Intézet orvos-kutatója, Antonio Zorzano is idézte az egyesült államokbeli Massachusetts általános egyetemének tanulmányát a kalóriaégetés jótékony hatásáról, és eddig nem ismert működéséről.

Robert Gerszten és Gregory Lewis, a Science Translational Medicine folyóiratban megjelent tanulmány két szerzője szerint a rendszeres mozgást végzők nemcsak több kalóriától szabadulnak meg közben, ráadásul hatékonyabban, hanem utána, a pihenés alatt is. A tanulmány ugyanis azt a folyamatot vizsgálta, hogy mi történik a sejtekben az anyagcsere közben. A vizsgálat egyik fő és meglepően, sőt ellentmondásosnak hangzó következtetése tehát: a mozgás közben a kalória felét égeti el a szervezet, és közel a másik felét pedig már pihenés közben. Antonio Zorzano így fogalmazta meg a magyarázatot: úgy tűnik el a kalória másik fele, mintha az emberek nem is hagyták volna abba a mozgást. Az atléták már bebizonyították más vizsgálatok alkalmával, hogy a futás után még órákig, sőt napokig megmarad bennük a jó érzés. A szív- és érrendszerben pedig hetekig, sőt hónapokig megmarad a jótékony utóhatás.

A két kutató azt vizsgálta, hogyan reagál 200 molekula az anyagcsere során az önkéntesek vérében az intenzív futás előtt és után. A kutatók főleg az úgynevezett metabolitokat – az anyagcserében részt vevő vagy ennek során keletkező anyagot – elemezték nagyon alaposan. A vizsgálat résztvevői futógépen és edzőtermi kerékpáron végezték az intenzív testmozgást, és már az első tízperces futás vagy kerekezés után levonták az első meglepő eredményt: már ennyi intenzív mozgás is elég volt, hogy több mint egy óráig tartson az anyagcsere-folyamatok hatása.

Kiderült egy érdekes paradoxon is: a kísérlettel bebizonyosodott, hogy azok a futók égetnek el több kalóriát és hatékonyabban, akik jobb formában vannak. Tehát előnyben vannak az ülő életmódot folytatókhoz képest, akik nagyobb erőfeszítésnek érzik ugyanazt a mozgást, mint edzettebb társaik. Ezért vonhatták le a másik meghökkentő következtetést: a pihenés a kelleténél jobban fáraszt, míg a túl sok mozgás nem teszi lehetővé az egészséges pihenést.

Mindazonáltal továbbra is ajánlják a testmozgást a kövérség és a cukorbetegség ellen küzdőknek: mind a megelőzés, mind a gyógyítás érdekében.

(La Vanguardia – Spanyolország)