Legutóbb az április 26-i ülésen csökkentette 25 bázisponttal, 5,25 százalékra az alapkamatot a testület, akkor a tanács öt tagja szavazott negyed százalékpontos csökkentés mellett, ketten pedig 50 bázispontos lazításra voksoltak. A tavaly júliusi 9,50 százalékos szintről a monetáris tanács minden hónapban csökkentett, áprilisig 4,25 százalékkal mérsékelte az alapkamatot.
Az elemzők sem várták és nem is várják
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén a monetáris tanács hétfőn. Ez sorrendben a negyedik olyan ülés volt, amelyen a tanács nem változtatott a kamaton. Korábban a tavaly júliusi 9,50 százalékos szintről a monetáris tanács minden hónapban csökkentett, és ez év áprilisáig összesen 4,25 százalékkal mérsékelte az alapkamatot a jelenlegi szintre.
Kovács Roland, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője továbbra sem számít arra, hogy az év vége előtt újabb kamatcsökkentés következne. A szakértő úgy véli: bár az elmúlt időszakban látott befektetői hangulatjavulás megmutatkozott Magyarország kockázati megítélésében és az euró/forint árfolyamban is, a tartásról szóló döntés feltehetően meggyőző többséggel született. Az IMF és a magyar kormány közötti tárgyalások megszakadása, és ezzel együtt a magyar államadósság jövőbeli refinanszírozása körüli bizonytalanságok még több hónapon át óvatosságra inthetik a befektetőket és a monetáris tanács tagjait is – fejtette ki az Equilor elemzője.
Rendkívül nyomott
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint annak ellenére, hogy az IMF-tárgyalások félbeszakadása nem okozott tartós pánikot a piacon, maradtak azért jelentős bizonytalansági tényezők, amit jól mutat, hogy az ország kockázatosságát tükröző különböző felárak továbbra sem tudtak visszarendeződni a májusi szintekre.
A szakember várakozása szerint a legfrissebb inflációs jelentésben a jegybank ismét felfelé módosítja a várt inflációs pályát a gyengébb forint és az emelkedő élelmiszerárak miatt. A cél feletti inflációs érték egyelőre nem kell, hogy monetáris szigorítást eredményezzen, hisz a belső fogyasztás továbbra is rendkívül nyomott, a bérnövekedési ütem csökken, a maginfláció alacsony szinten van. Ilyen előrejelzés mellett azonban egy esetleges kamatcsökkentés esélye a közeljövőben is minimális, különösen úgy, hogy az ország sérülékenysége szempontjából kritikus svájci frank/forint árfolyam gyenge szinten van, annak ellenére, hogy a globális hangulat inkább kockázatkedvelő.
(MTI)
