Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára kérdésre válaszolva bejelentette: a jövő évi költségvetést megalapozó „salátatörvényt” a kormány pénteken nyújtja be a parlamentnek. Banai Péter elöljáróban azt emelte ki, hogy a versenyképesség növelését helyezi előtérbe a jövő évi költségvetési törvényjavaslat, míg a Költségvetési Tanács a középtávú kitekintés megalapozottságát hiányolta, az MNB alelnöke pedig túlzottan optimistának nevezte a javaslat néhány elemét az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén.
A nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára elmondta: a jövő évi költségvetés a gyorsuló gazdasági növekedés mellett a beruházások jelentős emelkedésével, a háztartások bővülő fogyasztásával és a versenyképesség növekedésével számol, a magán-nyugdíjpénztári átlépések hatását pedig konzervatívan vette számba. Kifejtette: az állami nyugdíjrendszerbe átlépések hatására a magánnyugdíjpénztárakból várt 530 milliárd forint vagyon túlnyomó részét a nyugdíjkiadásokra fordítják, az ezen összegen felüli pluszforrások az államadósságot csökkentik – mondta Banai Péter. wwwwwwwwwwDomokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a törvényjavaslatot a korábbiaknál előkészítettebbnek nevezte, de jelezte, hogy vannak olyan pontok, amelyeken lehet még javítani. A számvevőszék elnöke szerint a költségvetési dokumentum normaszövege, indokolása az áttekinthetőség irányába változott. Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: az ÁSZ szakértői a 2011. évi adóbevételek 14,6 százalékának realizálhatóságát közepes, 6,2 százalékának teljesíthetőségét magas kockázatúnak ítélték. Magas kockázatúnak minősítette az ÁSZ a társasági adó előirányzat tervezetének teljesíthetőségét, mivel nem ismerik a számvevők az egyes összetevők számait. Magas kockázatú továbbá a hitelintézeti járadék előirányzat-tervezete is.
Kopits György, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke hangsúlyozta: a jövő évi egyenlegcél teljesíthető, de a középtávú makropálya már hordoz kockázatokat, a felvázolt középtávú költségvetési pálya nem tartható a testület szerint. Elmondta: a KT számításai szerint a foglalkoztatottak létszáma 2014-ig is csak mintegy 100 ezer fővel tud bővülni, szemben a kormány által feltételezett 400 ezerrel. Ez a GDP elérhető szintjében négy év alatt összesen mintegy 4-5 százalékos eltérést okoz, és ez a különbség látható a kormány és a tanács 2011-14 időszakra számított teljes gazdasági növekedésének kumulált értéke között. Ha nem sikerül a tartós növekedési ütemmel összhangba hozni a költségvetési politikát, akkor ismét növekedésnek indulhat az államadósság, amit csak ideig-óráig fedezhetnek olyan egyszeri intézkedések, mint a magán-nyugdíjpénztári vagyonok államhoz csoportosítása – figyelmeztetett.
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke pedig túlzottan optimistának nevezte a javaslat néhány elemét, közöttük a középtávú növekedési és a foglalkoztatás bővülési előrejelzést. Az MNB kifogásolja azt is, hogy a következő években a jegybanki cél feletti inflációval számol a kormány. Az MNB szerint az idei és a jövő évi hiánycél tartható, de a költségvetés szerkezete és a fiskális fenntarthatósággal kapcsolatban aggodalmak merülnek fel. Hozzátette: az átmeneti bevételnövelő intézkedések kiesését követően a költségvetés hiánya 2012-től újra növekedésnek indulhat, a hiánycsökkentéshez a kiadások mérséklésére lesz szükség.
Kormánypárti képviselők a növekedés ösztönzését emelték ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslat pozitív hatásai közül, míg az ellenzéki hozzászólók megalapozatlannak és előkészítetlennek nevezték a javaslatot, és jelezték, hogy nem szavazzák meg általános vitára való alkalmasságát.
Szijjártó Péter (Fidesz) szerint a jövő évi költségvetés a választói akaratnak megfelelően a növekedésre és a munkahelyteremtésre épül. Az új adórendszer támogatja a munkavállalást, a családokat és arányos teherviselést jelent. Az eddigiektől eltérő irányba kell elindulni: a megszorítással szemben a növekedés felé – hangsúlyozta a fideszes képviselő. Egyúttal bírálta az MNB-t, amiért a jegybank az előző években – véleménye szerint – nem figyelmeztetett a válság idején alkalmazott megszorítások veszélyeire. A válságadókról azt mondta: „világosan fogalmaztunk: a válságadók három évre szólnak, (…) a kormánynak az a szándéka, hogy tárgyalásokat folytasson egy új szabályozásról, amely a válságadóból befolyó összeg nagyjából felét jelentheti”.
Nyikos László, a bizottság jobbikos elnöke túlzottnak nevezte a foglalkoztatás bővülésének kormányzati becslését, és hosszú távon hiányolta a kormányzati elképzeléseket az 1 millió új munkahely létrehozására. Kifogásolta azt is, hogy a költségvetés középpontjában véleménye szerint nem a foglalkoztatás, hanem az egyensúly áll. Szekeres Imre (MSZP) előkészítetlennek nevezte a javaslatot, hiányolta a megalapozását szolgáló fejezeteket, törvényjavaslatokat. A kockázatok közé sorolta a jövő évi 3 százalékosra várt növekedéstől elmaradó gazdasági bővülést, és a válságadók miatt a tervezett 3,5 százalékos inflációnál magasabb pénzromlási ütemet. A lakossági fogyasztás várt bővülése véleménye szerint nem megalapozott, és ez visszahat majd az egész költségvetésre.
Vágó Gábor (LMP) szerint az egész költségvetési javaslat ad hoc jellegű, előkészítetlen, és nem tartalmaz tartalékokat.
(MTI)
origo.hu
Jó hírek érkeztek Parajdról: a vendégeket hamarosan a megszokott élmény várja
