Orbán Viktor október közepén jelentette be, hogy a kormány a bankszektor után a gazdaság más jövedelmező ágazataira is kiveti az átmeneti jellegű adót. A válságadóról szóló törvényjavaslatot egy héten belül elfogadta az Országgyűlés, a köztársasági elnök pedig azonnal kihirdette. Mivel adótörvényről van szó, a jogszabály a kihirdetésétől számított 45. napon lép hatályba, ami december elejét jelenti. A válságadó alapja mindhárom érintett ágazatban a nettó árbevétel. A kiskereskedelmi nettó árbevétel fogalmát az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága a jövő évi adótörvényekhez benyújtott módosító indítványban pontosítja.
A bizottsági javaslat szerint az áruházláncok nettó árbevételébe beleszámít a polcpénz is. Ez az az összeg, amelyet a beszállítók azért fizetnek, hogy portékáik szem előtt legyenek a hűtőpultban vagy a kozmetikai osztályon. Az sincs ingyen, ha a termékük szerepel a reklámkiadványokban. Egyes kiskereskedők az árengedményt is elvárják a beszállítóktól, a módosító javaslat ezt a kedvezményt is árbevételnek tekinti. Minél kevesebb jogcímen kérnek pénzt az áruházláncok a beszállítóktól a következő két évben, annál kevesebb adót fizetnek.
Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője azt mondja, ők is kínálnak különböző akciókat a beszállítóknak, de csak lehetőségként. A nettó árbevétel pontosítása nem érte őket meglepetésként.
Az energiaszektorban az Országgyűlés szakbizottsága nem az adó alapját, hanem az adóalanyok körét pontosítja. A tervezet egyértelművé teszi, hogy a válságadót a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatóknak is meg kell fizetniük. A módosító javaslat mentesítené azokat a cégeket a válságadó alól, amelyeknek az energiaellátásból származó nettó árbevétele nem éri el a teljes árbevétel öt százalékát.
(hírTV)
origo.hu
Jó hírek érkeztek Parajdról: a vendégeket hamarosan a megszokott élmény várja
