Nem sok szocialista politikusról lehet elmondani, hogy eredményeket tudott felmutatni az elmúlt években, ön az egyik ilyen. Miért nem akar részt venni a párt vezetésében?
– Megtanultam az elmúlt tizenhat évben, amióta politizálok, hogy önmagában nem a politikai tisztség a fontos, hanem az, hogy az ember, ha közéleti szerepre adja a fejét, mivel tud egy közösségen segíteni. Számomra egyértelmű volt az elmúlt években, és így lesz a jövőben is, hogy egy politikus nem szórakozhat a választói bizalommal. Engem pedig a választók bizalma Szegedhez köt. Mindemellett szocialista országgyűlési képviselő is vagyok, részt veszek abban a munkában, amit az MSZP végez, de ez továbbra sem tisztséget jelent nálam.
– Az országos érdeklődésre számot tartó politikai vitákban sem szólal meg. Nyolc éve Szeged polgármestere, a városvezetés mellett nem marad energiája a nagypolitikával is foglalkozni?
– Nem szeretem az önmagáért való politikai vitákat, attól pedig kifejezetten irtózom, ami az elmúlt években Magyarországon meghonosodott, hogy a politikai erők szinte polgárháborús stílusban vitáznak, egyesek sokszor személyeskedő vádaskodásokat is megengednek maguknak, hogy kétségbe vonják a másik oldal jóakaratát, hazaszeretetét. Ha valamit szeretek a polgármesteri munkában, akkor az éppen az, hogy egy polgármester nem élhet meg a dumából, a polgármester tevékenysége, teljesítménye meglátszik a városán.
A teljes interjút a Magyar Nemzet 2010. november 22-i számában olvashatja.

Hajszálon múlt a tragédia: a rendőrök előbb értek oda, mint a vonat