A Pentagon vázolta a rideg valóságot: elhúzódó válság jön

Az iráni aknatelepítések és a hajóforgalom akadozása súlyos zavarokat okoz az olaj- és gázellátásban, miközben az árak tartósan magas szinten maradhatnak. A kialakult helyzet nemcsak a térséget, hanem az egész világgazdaságot is érzékenyen érintheti. A Pentagon értékelése szerint akár hosszú hónapokig is eltarthat a Hormuzi-szoros aknamentesítése, ami tartós bizonytalanságot vetít előre a globális energiapiacokon.

Hormuzi-szoros térképen Forrás: AFP

Az olaj drágulása akár az amerikai félidős választások időpontjáig is kitarthat, ami kedvezőtlen fejlemény lehet Donald Trump és a Republikánus Párt számára.

A Pentagon értékelése alapján az iráni hadsereg által lerakott aknák teljes felszámolása a szorosban akár hat hónapig is eltarthat, és valószínű, hogy ez a folyamat nem zárul le az Egyesült Államok és Irán közötti háború befejezése előtt.

A konfliktus gazdasági hatásai az év végéig, sőt akár azon túl is éreztethetik hatásukat. Ezekről az előrejelzésekről az amerikai hadügyminisztérium egyik magas rangú képviselője beszélt egy zárt körű, április 21-én tartott tájékoztatón. A gazdasági következmények mellett a helyzet komoly politikai kihatásokkal is járhat az Egyesült Államokban, különösen a republikánusok számára a novemberi választások közeledtével.

Április 22-én, szerdán egy gallon benzin átlagára 4,02 dollár volt az Egyesült Államokban, míg februárban – még a háború kitörése előtt – 2,98 dollárba került.

Donald Trump egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett: korábban úgy fogalmazott, hogy az árak a választásokig változatlanok maradhatnak vagy enyhén emelkedhetnek, később viszont már jelentős csökkenést vetített előre. Scott Bessent pénzügyminiszter szerint ugyanakkor a benzin ára várhatóan szeptember végéig nem esik három dollár alá gallononként.

Három, névtelenséget kérő forrás szerint a törvényhozókat arról tájékoztatták, hogy Irán több tucat aknát helyezhetett el a Hormuzi-szorosban és környezetében. Ezek egy részét GPS-alapú technológiával, távolról telepítették, ami megnehezíti a felkutatásukat az amerikai erők számára.

Más robbanószerkezeteket feltehetően kisebb hajókról helyeztek ki az iráni egységek. A Pentagon nem reagált az aknamentesítés várható időigényére vonatkozó megkeresésekre.

A szoros forgalmának akadályozása folyamatos feszültségforrást jelent.

Irán nemcsak lezárással fenyegette a kulcsfontosságú tengeri útvonalat, hanem egyes hajókat is támadás ért, ami a világgazdaságra is hatással volt. A háború előtt a globális olajszállítás mintegy ötöde haladt át ezen az útvonalon. Irán márciusban kezdte el az aknák telepítését, miközben amerikai és izraeli erők légicsapásokat hajtottak végre. A Pentagon beszámolt olyan iráni hajók elleni támadásokról is, amelyekről feltételezték, hogy aknatelepítésben vesznek részt.

Hírszerzési elemzések szerint Irán akár egytől hat hónapig is képes lehet blokkolni a szorost, amelyben az aknák kulcsszerepet játszanak.

Sean Parnell, a Pentagon szóvivője úgy nyilatkozott, hogy egy fél évig tartó lezárás elfogadhatatlan és kivitelezhetetlen az Egyesült Államok számára. Nem ismert, hogy az amerikai hadsereg pontosan milyen stratégiával készül az aknamentesítésre. Valószínűsíthető azonban, hogy búvárokat, valamint légi és pilóta nélküli eszközöket – helikoptereket és drónokat – is bevetnének. 

A hónap során, a tűzszünet idején néhány kereskedelmi hajó még áthaladt a szoroson, ám a múlt hétvégén ismét leállt a forgalom, miután iráni erők tüzet nyitottak tartályhajókra, és újból bejelentették a lezárást.

Richard Neff, a Columbia Egyetem kutatója szerint a hat hónapra becsült aknamentesítési időszak komoly zavarokat okozhat az olaj- és gázpiacokon, különösen a biztosítók és hajótulajdonosok kockázatkerülése miatt.
Mint fogalmazott: „Sokan nem vállalják majd a veszélyt. Az aknák nem feltétlenül állítják le teljesen a forgalmat, de ha a két hajózási sáv közül az egyik részben kiesik, annak jelentős következményei lehetnek.”

Borítókép: Hormuzi-szoros térképen (Fotó: AFP)