Egymilliárdot szán a költségvetés a restitúciós perekre

A Herzog-örökösök által az Egyesült Államokban indított per ügyvédi költségeit is tartalmazza a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat – olvasható ki a parlament előtt lévő jogszabályjavaslat indoklásából, amiből az is kiderül, hogy a magyar államot képviselő külföldi ügyvédi irodát közbeszerzési eljárásban választják ki.• Kártalanítás örökkön-örökké?

MNO
2010. 11. 20. 12:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Herzog-perrel, illetve további restitúciós (visszaszolgáltatási) perekkel kapcsolatos jogi képviselet költségeinek előirányzata 1,02 milliárd forint. A törvényjavaslat emlékeztet arra, hogy a Herzog-örökösök az Egyesült Államokban 20 milliárd forintos nagyságrendű kártérítés iránt indítottak pert a magyar állammal szemben, és további restitúciós igényt is érvényesíteni akarnak, amelynek összege több milliárd forint is lehet.

Idén július végén a The New York Times adta hírül: Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban beperelték a magyar államot és a felügyelete alatt lévő több múzeumot, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben, a nácik által ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait. A felperesek nemcsak azt a 40 műtárgyat követelik vissza, amelyet kifejezetten sajátjukként azonosítanak és amelyeknek összértéke szakértők szerint több mint 100 millió dollár, hanem ügyvédjeik azt is kérik a magyar kormánytól, hogy adjon leltárt a birtokában lévő összes Herzog-műkincsről.

Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált.

Herzog örökösei több mint két évtizede kérik jogi úton a magyar államtól, hogy szolgáltassa vissza a birtokában lévő műtárgyaikat. A Fővárosi Bíróságon 2000-ben első fokon pert nyertek, ami alapján vissza kellett volna kapniuk 12 festményt a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától. A döntés ellen azonban fellebbezett az akkori magyar kormány és újabb perek következtek. A Fővárosi Ítélőtábla 2008 januárjában – az 1973-as magyar–amerikai vagyonjogi szerződésre hivatkozva – jogerősen elutasította az örökösök keresetét. Az örökösök képviselője akkor jelezte: a család nemzetközi jogi fórumokhoz fordul.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.