The New Scientist (newscientist.com)
Látjuk a jövőt, és már bizonyíték is van rá – tudósít a The New Scientist. A paranormális jelenségek kutatói évtizedek óta beszélnek a prekognícióról, Daryl Bem azonban egyelőre támadhatatlannak tartott tudományos módszerekkel fogott a téma vizsgálatához. A kutató megdöbbentő állítást közlő tanulmányát a vezető szociálpszichológiai szaklap is elfogadta publikálásra.
Bem majdnem ezer önkéntes közreműködésével kísérletezett. Módszeréül olyan megoldást választott, melyet a „komoly” pszichológusok is könnyen tudnak értékelni: jól ismert és dokumentált kísérleteket végzett, a lépések sorrendjét azonban megfordította.
Az egyik kísérlet során például szólistát mutattak az önként jelentkező diákoknak, majd megkérték őket, idézzenek fel a látott szavak közül néhányat, ezután pedig a kutatók véletlenszerűen kiválasztott szavakat diktáltak nekik ugyanarról a listáról. Meglepő eredmény született: az alanyok gyakrabban tudták felidézni azokat a szavakat, amiket később lediktáltak nekik.
Bem az „előfeszítés” nevű jelenséggel is kísérletezett. Ez a szakszó szubliminális befolyásolást jelöl. Például egy pillanatra megvillantják az alany előtt a „csúnya” szót, majd egy kiscica képét mutatják, az alanynak pedig el kell döntenie, kellemes-e a látvány. A csupán tizedmásodpercekig látott felirat az esetek többségében befolyásolja a később alkotott véleményt. Bem ezt a tesztet szintén fordítva végezte el, és hasonló eredményre jutott – véleménye szerint az emberek agya előre tudja, mire akarják majd „előfeszíteni”. Az alanyok általában 53 százalék körüli pontossággal voltak képesek „meglátni a jövőt”.
Ezt akár a szerencsének is betudhatnánk, Bem, a New York–i Cornell University professzora azonban már nyolc éve dolgozik az anyagon, és igyekezett kiküszöbölni a véletlent. „Azért tartott ilyen sokáig a kutatás, mivel teljesen bizonyosra akartam menni, hogy amit látok, nem statisztikai hullámzás” – magyarázta a tudós.
A Journal of Personality and Social Psychology elnevezésű szaklapban év vége körül megjelenő cikket már látta néhány szkeptikus – egyelőre azonban egyikük sem talált hibát benne. „A személyes véleményem az, hogy az egész nevetséges, és nyilvánvalóan nem lehet igaz – magyarázza Joachim Krueger, a Brown University pszichológiaprofesszora. – Általában azonban ez már a módszertant és a kísérleteket vizsgálva bebizonyosodik – ebbe kötünk bele először. Itt azonban nem látok semmi hibát. Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben van.”
Charles Judd, a pszicholgóiai lap szerkesztője elmondta, az anyagot a legmegbízhatóbb kutatók nézték át, mielőtt a megjelentetés mellett döntöttek. Változtatásokat javasoltak, a publikálást azonban egyöntetűen támogatták. A lap így is szkeptikus kommentárral közli majd a cikket – Judd reméli, ez elősegíti az élénk szakmai diskurzust. Két kutató az interneten már megpróbálta megismételni a szólistás kísérletet, nem sikerült azonban hasonló eredményt elérni. Bem szerint ez azért lehet, mivel a gép előtt ülő emberek nem szenteltek kellő figyelmet a feladatnak. A tudós egyébként elmondta, máris több tucat kollégája vette fel vele a kapcsolatot – mindannyian többet szeretnének tudni a jelenségről.
The Guardian (guardian.co.uk)
Medvéket veszélyeztetett Sarah Palin? – teszi fel a kérdést a The Guardian. A republikánusok volt elnökjelöltje hazájáról, Alaszkáról készít televíziós sorozatot, melyben az érintetlen természet védelme is jelentős hangsúlyt kap.
A családjával lazacra horgászó Palin azonban a természetvédők szerint nem minden irányelvet tartott fontosnak betartani. Az olajfúrókutak telepítését pártoló, nagy vadász hírében álló Palin természetvédő hevülete egyébként is szemöldökfelvonásra késztette a zöldaktivistákat, műsora legújabb reklámjában azonban állításuk szerint túllépte a határt – veszélyesen közel horgászott a barnamedvékhez.
– Egyértelmű, hogy megszegte a szabályozást – magyarázza John Toppenberg, az alaszkai vadvilág szövetség elnöke. – Ez komoly felelőtlenség, hiszen a képernyőről más embereket is az irányelvek megszegésére ösztönöz. A szabályozás nem véletlenül van érvényben.
Palin ugyan valószínűleg nem volt veszélyben – a helyszín ugyanis a híres Wolverine Creek, ahol a medvék már annyira hozzászoktak a turistákhoz, hogy gyakorlatilag ügyet sem vetnek rájuk. A szabályozás azonban kimondja, hogy harminc lábnál (körülbelül kilenc méter) közelebb nem szabad menni az állatokhoz.
– Így is elég gondunk származik a medveturizmusból, Palin pedig csak rátesz egy lapáttal – vélekedik Toppenberg. Az alaszkai hal– és vadvédelmi hivatal szerint nem történt szabálysértés, az állatok ugyanis nem táplálkoztak – a 30 láb csak ilyenkor kötelező. Az elnök, Joe Meehan azonban úgy gondolja, egyáltalán nem ajánlatos olyankor horgászni, amikor medvék vannak a közelben.
