Egy kétéves gyakornoki időszakból és három – kivételes esetben négy – további szakaszból állna a pedagógus-életpálya az oktatási államtitkárság által készített koncepció szerint, amelynek része az egyéves alkotói szabadság is. Az új pedagógus előmeneteli rendszer bevezetésére leghamarabb a 2012/2013-es tanévben kerülhet sor. A különböző fokozatokhoz eltérő bér tartozna, de emellett megmaradna a háromévenkénti automatizmus is.
Az előterjesztés alapján a pluszpénzből rendeznék a pedagógusbéreket. Az óvodák 3 éves kortól fogadják a gyermekeket, 5 éves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni, a gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik és 17 éves korig tart. Az általános iskolát követően, illetve – nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumi képzés választása esetén – 10 vagy 12 éves kortól kezdődően minden gyermek a képességei, törekvései és tudása szerint, a középfokú iskola felvételi követelményei szerint folytathatja tanulmányait.
A dokumentum értelmében ha a tanuló az általános iskola befejezését követően valamilyen oknál fogva nem tudja elkezdeni középfokú tanulmányait, és az általános iskola utolsó osztályának megismétlése vagy középfokú iskolai felkészítő osztály elvégzése pedagógiai szempontból nem indokolt, akkor a következő tanévben az általános iskola javaslatára úgynevezett nulladik évfolyamra járhat.
A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban a két kötelező idegen nyelv mellett egy harmadik idegen nyelv tanulása is kötelező lenne. „A nyolc évfolyamos gimnáziumban negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához a feltételeket meg kell teremteni” – rögzítik.
Az általános iskolákban tilos lesz felvételi vizsgát és erre előkészítő tanfolyamot szervezni, és fokozatosan ingyenessé tennék a tankönyveket. A diákoknak hat tárgyból kellene érettségit tenniük, köztük egy természettudományos tantárgyból.
A vitaanyag rögzíti azt is, hogy a közoktatásban a nevelés-oktatás tartalmi egységét a Nemzeti alaptanterv (NAT) biztosítja, amely egyúttal a központi kerettantervek és a helyi tantervek alapját is képezi. A NAT-ban foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek biztosítják.
A minisztert a döntések előkészítésében javaslattevő és véleményező szerepben különböző testületek segítenék. Hangsúlyos szerepe jutna a pedagóguskamarának, amelynek megalakulásáról, működéséről és hatásköréről külön jogszabály rendelkezne. A pedagóguskamara felállásáig az Országos Köznevelési Tanács változatlan módon folytatja tevékenységét. Másik nevesített testület a Közoktatás-politikai Tanács, amely a mostani módon szerveződik és működik tovább.
A dokumentumról februárban tárgyalhat a kormány.
(HírTV, MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!