Földi: Kapcsolati rendszerünket meg kell védeni

Az ügynöklisták nyilvánossága ellen emelt szót Boross Péter szombaton Budapesten. A volt miniszterelnök szerint a titkosszolgálatok évek óta a politikai adok-kapok áldozatai.

A Szabadelvű Médiaműhely Titkosszolgálatok a rendszerváltozásban elnevezésű rendezvényén Boross Péter – aki 1990 után államtitkárként, majd tárca nélküli miniszterként felügyelte a területet – úgy vélekedett: akkoriban az ellenzék vezető ereje, az SZDSZ a titkosszolgálatok „szétroncsolását, felszámolását” sürgette, amit szerinte részben a korábbi hatósági zaklatásuk szülte megtorlási szándék motiválhatott. Korabeli céljairól azt mondta: meg akarta akadályozni a feloszlatási törekvéseket, ehhez pedig – az ellenzék lecsendesítése érdekében is – személycserék voltak szükségesek. Ugyanakkor a legfontosabb döntést, a III/III-as főcsoportfőnökség megszüntetését már a Németh-kormány meghozta – fogalmazott.

Kik a közszereplők?

Az ügynöklisták nyilvánosságáról szólva kifejtette: a személyiségi jogok védelme miatt csak az állambiztonsággal együttműködő közszereplők nevét lehetne ismertetni, a közszereplők köre azonban továbbra is tisztázatlan. Ellenérvként hozta fel továbbá, hogy az ügynökök élettörténete, motivációi, tevékenysége között elképesztő különbségek voltak, amelyek érzékeltetésére a listák alkalmatlanok. A történtek fényében az, hogy az ügynöklisták nyilvánossága érdekében az utóbbi években bizottságok alakultak, és juttatták el jelentéseiket a kormánynak minden eredmény nélkül, csak „önpropagandaként” értékelhető – mondta a volt miniszterelnök, hozzátéve: véleménye szerint ezen a téren nem várható változás.

Megrendültek a „cövekek”

Boross Péter kijelentette: a titkosszolgálatok nem működhetnek sikeresen olyan bizonytalanság közepette, mint amilyet az előző kormányzati ciklusban a parlamenti szakbizottság tagjaként megtapasztalt. Mint mondta, a kiszivárogtatások és a felelőtlen politikai adok-kapok eredményeként „megrendültek azok a cövekek”, amelyekre a szolgálatok tevékenysége épül, így ma „azt sem tudni, működnek-e egyáltalán”.

Nincsenek lezárt ügyek

Földi László egykori hírszerző ezredes a rendszerváltás időszakáról szólva azt mondta: Magyarországon „a munka folytathatósága érdekében aránylag sérülésmentesen” zajlott az átmenet a titkosszolgálatoknál, míg Csehországban – arra hivatkozva, hogy a kommunista állambiztonság tisztjei méltatlanok arra, hogy a demokratikus berendezkedés felett őrködjenek – lényegében felszámolták őket. Az akkor a hírszerzésnél dolgozó Földi László arról is beszélt: a szolgálatok két-három évvel a rendszerváltás előtt már tudták, hogy politikai változás készül, de spekulációnak nevezte, hogy részt vettek volna az előkészítésében.

Előadásában Földi László az ügynöklisták nyilvánossága ellen érvelt. Mint mondta, a továbbiakban senki sem vállalná az együttműködést, ha attól kellene tartania, hogy neve évek múltán megjelenik a sajtóban. Kitért arra: a titkosszolgálatok világában nincsenek lezárt ügyek. Azok a külföldi állampolgárok, akiket Magyarország beszervezett, hazaárulók, így sokkal többet kockáztatnak, mint hogy sérül a jó hírnevük – összegzett, hozzáfűzve, hogy „kapcsolati rendszerünket meg kell védeni”.

Kiderül és visszaüt

Földi László szerint mindig kiderül és visszaüt, ha a hatalmon lévők elvtelen, „sanda politikai céljaikra” használják fel a titkosszolgálatokat. Az egykori hírszerző ezredest azután kérdezte az MTI, hogy szerdán Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos bejelentette, 2008 és 2010 májusa között megfigyelték, majd pénteken Pintér Sándor belügyminiszter nyilatkozott úgy: őt és családját is megfigyelték 2009 vége és az idei év első negyedéve között.

Földi László ezzel kapcsolatban elmondta: „a politika rendre megpróbálja igénybe venni a titkosszolgálatokat, de az elvtelen szándék mindig kiderül, és visszaüt azokra, akik vissza akarnak élni hatalmukkal”. Egy-egy politikus lehallgatásához, megfigyeléséhez legalább kéttucatnyi ember részvétele szükséges; a titkosszolgálati tevékenység csapatmunka, „nem James Bondokról szól”, így a tisztességtelen célok nem maradhatnak hosszú ideig titokban.

A „külföldi szolgálatok beépültek”

Megjegyezte: különösen igaz ez Magyarországon, ahol a titkosszolgálatok felhígultak, sérülékenyek, köreikbe a „külföldi szolgálatok beépültek”. Szavai szerint így hatalomváltás sem szükséges a politikai célú adatgyűjtés lelepleződéséhez. Egyik kormánynak, így a jelenleginek sem érdeke, hogy „piszkos trükkökkel éljen”, mert ez ki fog szivárogni, és nemcsak négy, nyolc vagy tizenkét év múlva – fogalmazott.

Földi László kitért arra, hogy a titkosszolgálatoknál a főigazgató kivételével mindenki parancsot teljesít, ezért az ő feladata, hogy visszautasítsa a politikai megrendeléseket. Ez szerinte például az UD Zrt.-ügyben nem történt meg. A szakértő hozzátette, a titkosszolgálatokat a hatalomnak azért sem szabad „molesztálnia”, mert a napi politikai célok teljesítése nem csupán alkotmánysértő, hanem a valódi munka elől vonja el a figyelmet, ami ellentétes az ország érdekével.

(MTI)