Ősi szabadkőműves titkok? Lelepleződhet a CIA rejtélye

Hamarosan fény derülhet a CIA évtizedes titkára – írja a The New York Times. A hírszerző ügynökség virginiai központjának udvarán álló sifrírozott szobor 1990 óta őrzi utolsó rejtélyének kulcsát. Az amatőr kódfejtők állandó kellemetlenkedésébe belefáradt alkotó most elárulta a megoldás egy apró részletét. Lehet töprengeni. Lánykereskedelem ellen küzdő asszonyt választottak az év hősének a CNN-nél – írja a CNN. Anuradha Koirala becslések szerint legalább 12 ezer nőt mentett meg a szexuális rabságból.

Kovács N. László
2010. 11. 21. 13:22
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

The New York Times (nytimes.com)

Hamarosan fény derülhet a CIA évtizedes titkára – írja a The New York Times. A hírszerző ügynökség virginiai központjának udvarán álló sifrírozott szobor 1990 óta őrzi utolsó rejtélyének kulcsát. Az amatőr kódfejtők állandó kellemetlenkedésébe belefáradt alkotó most elárulta a megoldás egy apró részletét. Lehet töprengeni.

A négy rövid, kódnyelven írt szöveget tartalmazó „Kryptos” szobor Jim Sanborn szobrász és Edward Scheidt CIA-sifrírozó együttműködésének gyümölcse. Előbbi szolgáltatta az ötletet és a megvalósítást, utóbbi pedig a különböző kódok világába vezette be a tájékozatlan művészt. Így született a Kryptos („rejtett” görögül), a Langley-i CIA központ leghíresebb látványossága, mely négy különböző módon titkosított szöveget tartalmaz négy fekete vastábláján.


Az első hármat 1999-ben megfejtették: az első táblán költői idézet található, a másodikon a központ koordinátái és belső utalások, a harmadikon pedig egy idézet Howard Cartertől, az egyiptológustól, aki először nyitotta ki Tutanhamon fáraó sírját. A negyedik tartalma azonban azóta is ismeretlen.

Kódtöréssel foglalkozó körökben régóta téma a Kryptos, a nagyközönség azonban főként azután kezdett el érdeklődni a rejtélyes szobor titka iránt, miután Dan Brown, a nagysikerű amerikai író két regényében is utalt rá: legutóbbi, Az elveszett jelkép című könyvében például „ősi szabadkőműves titkok” letétményesének nevezi a táblákat.

Sanborn élete azóta kevéssé nyugodt. Naponta több önjelölt kódfejtő is megkeresi – e-mailben, telefonon, személyesen. A legtöbbjük udvarias, kedves és hamar odébbáll. „A többi azonban címeres bolond” – magyarázza a művész. Van olyan, aki több mint százoldalas esszét írt az utolsó 97 karakter titkáról, mások pedig egyszerűen nem hajlandóak elfogadni, hogy az általuk helyesnek vélt megoldás hibás, és azt állítják, Sanborn hazudik.

A szobrász megunta a várakozást: úgy döntött, a láthatóan megakadt kódfejtők segítségére siet. A negyedik táblán a hatvannegyedik karaktertől a hatvankilencedikig terjedő „NYPVTT” betűsor megfejtése „BERLIN” – árulta el a The New York Timesnak. Bár a kód feltörése még így sem gyerekjáték, néhány betű ismeretében már jóval könnyebb feladat – Sanborn reméli, így hamarosan sikerül valakinek megfejteni a kódot, és végre békén hagyják az emberek. Ha nem, tíz év múlva újabb betűket árul el.

A táblák szövege elérhető a CIA weboldalán, a https://www.cia.gov/about-cia/virtual-tour/kryptos/index.html címen.

CNN (cnn.com)

Lánykereskedelem ellen küzdő asszonyt választottak az év hősének a CNN-nél – írja a CNN. Anuradha Koirala becslések szerint legalább 12 ezer nőt mentett meg a szexuális rabságból.

„Az emberkereskedelem bűn, szörnyű bűn, az emberiség szégyene – mondta Koirala az egybegyűlteknek még győzelme kihirdetése előtt. – Mindannyiunk lányainak nevében arra kérem az embereket, csatlakozzon hozzám, hogy olyan társadalmat hozhassunk létre, melyben nincs helye az ilyen szörnyűségeknek.”

Az év hősét az amerikai hírhálózat internetes oldalán választották ki az olvasók a hírességeket tartalmazó bizottság által előre kiválogatott tíz jelölt közül. Koirala kapta a legtöbb szavazatot. A díjat és a vele járó százezer dolláros támogatást átvevő asszonyt Demi Moore mutatta be az egybegyűlt közönségnek. A színésznő és férje által létrehozott DNA alapítvány hasonló célért küzd, mint Koirala Maiti Nepal nevű szervezete.



„Ez a nő mindennap az emberiség legborzalmasabb tetteivel néz szembe – magyarázta Moore. – Alapítványa bordélyházakat vizsgál át az indiai–nepáli határon, és megmenti a lányokat a szexipar szörnyű karmaiból és ezzel a sorozatos erőszaktól, kínzástól és szolgaságtól. A megmenekülőknek otthont biztosít, ahol tanulhatnak, majd új életet kezdhetnek. Azt mondják, 1993 óta már több mint 12 ezer nőt mentett meg.”

A többi kilenc jelölt története sem mindennapi. Guadalupe Arizpe De La Vega szeretetkórházat üzemeltet Juarezben, a világ legveszélyesebb városában; Linda Fondren elhatározta, lefogyasztja szülővárosát: Vicksburg lakói azóta majdnem hét tonna feleslegtől szabadultak meg; Evans Wadongo napelemeket szerel fel Kenyában; Magnus MacFarlane-Barrow pedig naponta 400 ezer éhező gyermeket juttat ennivalóhoz skót-felföldi viskójából. Ők sem térnek haza üres kézzel: az első helyről lemaradóknak is jár 25 ezer dollár támogatás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.