A bukaresti parlament épületében tizennégy, szűkebb vagy tágabb értelemben Duna menti ország (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Moldova, Montenegró, Németország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna) döntéshozói gyűlnek össze, jelen lesz José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Lengyelország pedig megfigyelőként képviselteti magát.
A Duna-stratégia általános célja, hogy erősítse a Duna menti régió kohézióját, és segítse a még nem EU-tagok csatlakozását az integrációs folyamathoz. A hétfői csúcstalálkozó arra hivatott, hogy előkészítse az Európai Tanács által megrendezendő decemberi konferenciát, amelyen az Európai Bizottság be fogja mutatni az uniós Duna-stratégia előzetes akciótervét. Ez utóbbi végleges változatát az Európai Tanács a tervek szerint 2011 júniusában – a magyar EU-elnökség idején – hagyja majd jóvá.
A Duna menti országok képviselői 2006 márciusában Budapesten közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kifejezték együttműködési szándékukat a térség fejlesztési terveinek és területi politikáinak összehangolására, a Duna menti problémák orvoslására nemzetközi partnerség keretében, összehangolt fejlesztések sorozatával.
A Duna fenntartható fejlesztésére vonatkozóan Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Szerbia 2009. május 6-án együttműködési nyilatkozatot fogadott el Ulmban. A nyilatkozat célja olyan, a területi, gazdasági, kulturális kohézió fontosságát hangsúlyozó, a Duna menti országokat érintő stratégia összeállítása, amelynek alapján a kialakuló Duna-régiót a 2014-ben induló új költségvetési periódusban közös európai fejlesztési és kutatási térségként határozhatják meg. Az Európai Tanács 2009. júniusi ülésén felkérte az Európai Bizottságot a stratégia elkészítésére.
A konzultációs szakasz utolsó eleme a júniusban Konstancában rendezett külügyminiszteri konferencia volt. Magyarországot Németh Zsolt külügyi államtitkár képviselte, aki akkor felvázolta a magyar álláspont négy legfontosabb elvét. Ezek közül az első az, hogy lendületet kapjon a fejlődésből hosszú évtizedeken át kimaradt határtérségek átjárhatósága. A második célkitűzés a Duna-medence alatt található természeti kincs megfelelő védelme, ezenkívül közös megoldásokra van szükség az árvízvédelem, a vízgazdálkodás, az édesvízvédelem, valamint a szennyvíztisztítás problémáira. A harmadik terület a közlekedés problémája, amelynek megoldása nem merülhet ki a hajózásban, vagyis a vasúti közlekedést is kiemelten kell kezelni. A negyedik célkitűzés a kultúra és az identitás megőrzése.
(MTI)
origo.hu
Jó hírek érkeztek Parajdról: a vendégeket hamarosan a megszokott élmény várja
