Londoni pénzügyi elemzők ugyancsak pénteken közzétett térségi elemzésükben hasonló következtetésre jutottak. A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat által összeállított, hat tényezőt – az inflációt, a GDP-növekedést, a munkanélküliséget, a hitelkiáramlás bővülési ütemét, a reálkamatokat, valamint a folyómérleg-egyenleg változását – mérő „túlfűtöttségi index” nullától százig terjed. A vizsgált 27 felzárkózó piaci gazdaság közül Argentína – amelynek gazdasága a The Economist meghatározása szerint mind a hat mérőszám alapján „vörösen izzik” – megkapta a százas mutatót, és így a lista élén áll.
A legkevésbé túlfűtöttség-veszélyes gazdaság ebben a mezőnyben Magyarország, amelynek átfogó túlfűtöttségi mutatója az elemzéshez fűzött grafikus kimutatás szerint nem éri el a tízes értéket. A „vörös zónában” van – egyaránt 80 feletti indexekkel – Brazília, India és Törökország. Kína ugyanakkor a közepes túlfűtöttségi kockázatú „narancssárga” csoportba került, valamivel 60 alatti értékkel.
A The Economist által a kimutatáshoz fűzött elemzés szerint a túlfűtöttségi tényezők közül az infláció meredekebben emelkedik a felzárkózó piaci térségben, mint a fejlett országcsoportban; a vizsgált 27 felzárkózó gazdaságban az éves infláció átlaga májusban 6,7 százalék volt. Ennek oka jórészt az élelmiszerek drágulása, ez a termékcsoport ugyanis nagyobb súllyal szerepel a felzárkózók fogyasztói inflációs kosarában, mint a gazdag országokéban.
Az elemzés szerint a gazdasági növekedés üteme – a túlfűtöttség egy másik fontos jelzőszáma – meghaladja a hosszú távú átlagot Argentínában, Brazíliában, Indiában és Indonéziában, jóval elmarad ugyanakkor a hosszú távra vetített szinttől Magyarországon, Csehországban, Oroszországban és Dél-Afrikában, ami arra utal, hogy ez utóbbi gazdaságokban jelentős többletkapacitások vannak. A bővülő folyómérleg-hiány – a túlfűtöttség egyik „klasszikus jele” – a The Economist elemzése szerint különösen Törökországban tűnik aggasztónak: a török folyómérleg-hiány az idén várhatóan a hazai össztermék (GDP) 8 százalékára emelkedik, jóllehet 2009-ben még csak 2 százalék volt.
A folyómérleg-deficitek emelkedése Brazíliában és Indiában is arra mutat, hogy a belső fogyasztás „túl gyorsan növekszik”. Magyarországon ugyanakkor – az MNB előző napi bejelentése szerint – a folyó fizetési mérleg többlete 787 millió euróra emelkedett az első negyedévben, ami történelmi rekord. Londoni felzárkózó piaci elemzők az adatismertetéshez fűzött kommentárjaikban kiemelkedőnek nevezték ezt a teljesítményt a térségen belül.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői az adatismertetés után adott kommentárjukban úgy fogalmaztak, hogy Magyarország folytatja átalakulását „mélyen folyómérleg-deficites országból folyómérleg-többletes országgá”. A ház szerint a magyar folyómérleg-többletek enyhítik az elmúlt évtizedben felhalmozódott nagy külső adósság kockázatait, és jó esélyt teremtenek arra, hogy a magyar gazdaság „ki tud növekedni” az eladósodottságból.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői kommentárjukban kiemelték, hogy jelenleg a magyar fizetési mérlegegyenleg „tűnik messze a legjobbnak” egész Közép-Európában. A felzárkózó piaci térség túlfűtöttségi kockázatairól – elsősorban a tőkebeáramlás jellegét vizsgálva – pénteken a Capital Economics, a City egyik vezető pénzügyi-gazdasági elemző központja is helyzetértékelést adott ki, megállapítva: a jó hír az, hogy egyelőre nincs jele általános „felzárkózó piaci buborék” kialakulásának, ám a lehetséges bajra figyelmeztető jelzések már több országban megfigyelhetők.
A Capital Economics londoni elemzői is kiemelik Törökországot. A ház becslése szerint a török folyómérleg-hiány az idén alig valamivel marad majd el a GDP-érték 10 százalékától. A Capital Economics – tizenhat felzárkózó gazdaságot vizsgálva – túlfűtöttségi „hőtérképet” vázolt fel, amelyen szintén Magyarország a „leghűvösebb” gazdaság, csaknem minden kritérium alapján a „zöld zónában” van. A cég kimutatta például, hogy a legutóbbi negyedévben Magyarországra beáramlott külföldi tőkének alig az 5 százaléka volt rövid távú befektetés – vagyis „forró tőke” –, Törökország esetében ugyanakkor az ilyen tőke aránya 80 százalék volt a teljes beáramláson belül.
A Capital Economics szerint több felzárkózó térségi országban a beáramló tőkét inkább a fogyasztás, semmint a beruházások növelésére használják. A cég londoni elemzői megállapítják, hogy miközben a beruházási termékek importja Latin-Amerikában és a felzárkózó európai térségben is még mindig jóval elmarad a pénzügyi válság előtti szinttől, a fogyasztási cikkek importja azonban e két térségben jelentősen meghaladja a válság előtt mért csúcsértéket. A Capital Economics pénteki elemzése szerint a nem beruházási célú gyors tőkebeáramlás árbuborékokat fújhat fel, vagy olyan fogyasztást finanszírozhat, amely végül fenntarthatatlannak bizonyul.
A cég az elemzésben kiemelte: a két előző olyan időszak, amelyre a felzárkózó piacokra irányuló gyors tőkebeáramlás volt jellemző, az 1997–1998-as ázsiai fizetési válságba, illetve a 2008–2009-es kelet-európai válságba torkollt. A történelem tehát azt tanítja, hogy veszélyesnek bizonyulhat a tőkebeáramlás mostani emelkedését „elnéző nemtörődömséggel kezelni” – áll az elemzésben.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
