Pásztorné Kovács Ágnes tájékoztatása alapján az ügy felderítését megelőző két nap alatt több valótlan bejelentés érkezett a rendőrség és a tűzoltóság ügyeleteire. Az ismeretlen telefonálók különböző indokokkal hívták fel a rendőrséget, melyek kapcsán a riasztott hatóság munkatársai minden alkalommal kivonultak a helyszínre. Később azonban a hasba szúrt férfiról, megvert lányról, égő házról, közlekedési balesetről, garázdaságról szóló információk mindegyikéről kiderült, hogy vaklárma. A rendőrség megállapította, hogy ezek egyike sem történt meg, és nem létezik a bejelentőként megnevezett személy sem.
Az ügyben megindult nyomozás végül eredményre vezetett és felfedte az elkövetők kilétét. A megtévesztéssel megalapozottan gyanúsítható 22 és 15 éves kunhegyesi fiúknak a jogi felelősségre vonás mellett számolniuk kell azzal is, hogy a hatóságok feladatellátása során keletkezett összes kiadást meg kell téríteniük – fogalmazott a főhadnagy.
Pásztorné Kovács Ágnes hangsúlyozta: valótlan vagy megtévesztő riasztásnak minősül, ha valaki szándékosan, szórakozásból vagy önérdekből hamis, nem létező eseményről tesz bejelentést. Ilyenkor a kivonulás, a helyszín átvizsgálása és a bejelentés körülményeinek tisztázása közben lehet, hogy egy másik helyen valós bűncselekmény, illetve káreset történik, és a vaklárma eszközöket, erőket vonhat el a tényleges intézkedéstől, illetve a segítségnyújtástól. Ez akár emberéletet és jelentős anyagi javakat is veszélyeztethet, ráadásul a hamis riasztásokra vonulás jelentős költséggel jár.
A szabálysértési törvény szerint ha a hamis bejelentés nyomán a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonul, illetve egyéb intézkedésre kényszerül, az elkövető elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezenkívül az intézkedés költségeinek megtérítésére is kötelezhető – hangsúlyozta a szóvivő.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
