Nem csak a romákat kell felzárkóztatni

A mai iskolák nem veszik figyelembe a cigány gyermekek helyzetét és oktatási szükségleteit – állítja Szőke Judit, a VIII. kerületben négy éve működő Józsefvárosi Tanoda igazgatója. Szerinte az az intézmény, ahová a fiataloknak 16 éves korukig kötelező járniuk, nincs tekintettel a tanulóira. A tankönyvek nyelvezete, logikája idegen a legtöbb gyermek, így a roma fiatalok számára is. A tanodában többek között ezeken a nehézségeken próbálják átsegíteni a cigány gyerekeket.A jelenlegi iskolarendszer nemhogy csökkentené, hanem növeli a társadalmi esélykülönbségeket. A roma gyerekek felzárkóztatása érdekében a kormány támogat ugyan iskolákat, óvodákat, ám ezek csak közoktatási intézmények lehetnek – jelentette ki Szőke Judit. Az igazgató szerint főleg azokra az iskolákra kellene fordítani a figyelmet, amelyek kifejezetten a cigányokért jöttek létre.– Tanodánk – amely délutáni foglalkozásokon lényegében korrepetálást tart – nem szeretne közoktatási intézménnyé válni, mert jelenleg a romák többségének nincs szüksége külön cigány iskolára – hangsúlyozta a tanoda vezetője. Mint elmondta: a szülőknek nincsenek jó tapasztalataik az elkülönített intézményekről. Rámutatott: napjainkban a józsefvárosi iskolák egy részének spontán „elcigányosodása” zajlik. Az utóbbi öt-hat évben egyes iskolákban a roma gyermekek aránya a nem romákhoz képest megkétszereződött, néhol meghaladja a nyolcvan százalékot. Ezekben az intézményekben a továbbtanulási mutatók is rosszak.– Az, hogy az alulteljesítő gyermekek között sok a cigány, még nem jogosít fel senkit arra, hogy egy etnikumot a hátrányos helyzetűekkel azonosítson – hangsúlyozta az intézmény vezetője. – Létezik a cigányságnak egy olyan rétege, amely a neki idegen, az etnikai létezéséről tudomást sem vevő oktatási közegben is megállja a helyét. Másrészt viszont erőteljes leszakadás tapasztalható a nem roma lakosság köréből kikerülő iskolázatlan, munkanélküliséggel fenyegetett családok gyermekeinek teljesítményében is, ezért nem jó, ha csak a cigány tanulók felzárkóztatásáról beszélünk – vélte.– Ha bebizonyosodik, hogy a nemzetiségi iskolákban sikeresen tudnak tanulni a cigány gyerekek, akkor talán évek múlva megnő a kedv az ilyen intézmények létrehozására – hangsúlyozta Szőke Judit.Az igazgató szerint napjainkban Magyarországon a romák felzárkóztatásának nincs pedagógiai tartalma az iskolákban, és az egész rendszer csak egy erőszakos délutáni rátanítást jelent: az a tanár, aki délelőtt már csődöt mondott, délután még egyszer, fáradtan ismételi meg ugyanazt.– Azért lenne jó, ha a Józsefvárosi Tanodához hasonló intézmények születnének, mert itt az órák számán kívül a tanárok is a tanulókhoz igazodnak – vélekedett Szőke Judit. – Több tantárgy esetében például a gyerekeknek lehetőségük van, hogy megválasszák azt a pedagógust, aki foglalkozik velük. A tanoda délutáni programot nyújt a kerületben élő felső tagozatos és már középiskolába járó cigány gyerekeknek és fiataloknak. Kultúraközvetítő iskolaként is felfogható, amely képességfejlesztő, értékközvetítő programjával az iskolai eredményességet kívánja növelni.Azoknak, akiknek hiányzás miatt lemaradásaik vannak, vagy nem túl szorgalmasak, esetleg ösztönzésre szorulnak, kiscsoportos és egyéni foglalkozásokat tartanak. Ide járnak azok is, akik kiemelkedően tehetségesek, illetve felvételi vagy egyéb vizsgákra készülnek. A tanoda nemzetiségi programja az elterjedt néprajzi-történeti megközelítés helyett egy életközelibb, a gyerekek identitására alapozó megközelítéssel próbálkozik. A tanulók idős családtagjaikról fotókat kérnek, és a gyerekek mindent leírnak, amit a képeken szereplőkről megtudnak. Hang- és videofelvételeket készítenek családjuk, rokonságuk körében.– Ezt a módszert jobbnak tartjuk a gyerekek önbecsülésének, önismeretének a fejlesztésére, mint az indiai őshaza elhagyása után a cigányok vándorlási útvonalának vagy az ősi hiedelmeknek, hagyományoknak a bemutatását – hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette: fontosnak tartják ugyanakkor ezeket a dolgokat is, de csak a nemzetiségi program egy későbbi szakaszában.– A cigány szülők 98 százaléka elméletileg egyetért gyermeke továbbtanulásával – mondta az intézmény vezetője. Szerinte igenis nagy dolog az, hogy a roma fiatalok megpróbálnak úgy viselkedni, mint a többségi társadalom gyermekei. Nehéz egy olyan munka nélküli családban tanulni, ahol csak este kerül valami az asztalra, zsibonganak a testvérek, és ráadásul mindez egyszobás lakásban zajlik. Ilyen állapotok között szinte lehetetlen reggel hétkor felkelni, és frissen, felkészülten tanulni menni. Ezt az iskoláknak figyelembe kellene venniük, nem a családokra kell mutogatni – szögezte le.A tanodába ötvenhat fiatal jár, ebben az évben hatan érettségiztek, ők tovább tanultak. Több gyermekkel nem is tudnának foglalkozni, mert az iskola további fejlesztésekre szorul. A folyamatos pénzhiány jelentősen megnehezíti munkájukat, hiszen amilyük csak van, azt mind pályázatokból szerzik be – vélte az igazgató.