Brit repülőgépek, hadihajók és szárazföldi egységek elsőnek jelentek meg Afganisztánban az amerikaiak oldalán, és nemrég négy brit kommandós sebesült meg tálib, illetve al-Kaida-fegyveresekkel vívott tűzharcban.
Tony Blair és kormánya azonban kezdettől fogva tartózkodást tanúsított minden olyan amerikai kijelentéssel szemben, amely kilátásba helyezte az afganisztáni hadjárat kiterjesztését Irakra. Szerdán délután Geoff Hoon védelmi miniszter az alsóház honvédelmi bizottsága előtt mégis azt mondta, hogy „behatoló katonai akcióra” lesz szükség olyan országok ellen, amelyek kormánya „túl gyenge a terroristákkal szemben”. Azt is megjegyezte azonban, hogy nem lát közvetlen kapcsolatot Irak és az al-Kaida között.
A franciák, a németek és a terrorellenes koalíció arab országai nyíltan ellenzik a beavatkozást Szaddam Huszein ellen, Tony Blair azonban nem volt hajlandó magáévá tenni ezt a véleményt. Ehelyett teljes egyetértéséről biztosította az amerikai elnököt. A brit külügyminisztériumban ugyanakkor általános az a vélemény, hogy az Irak elleni beavatkozás kérdésében Washingtonban is eltérnek a vélemények, kivált a Pentagon és a külügyminisztérium között.
*
A német kormány vezető személyiségei után egy nappal a legnagyobb ellenzéki tömböt képviselő konzervatív uniópártok szakértője is állást foglalt a terrorellenes harc frontjának kiszélesítése ellen. Karl Lamers, a CDU/CSU alsóházi frakciójának külpolitikai szóvivője csütörtökön a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva rámutatott: egy Irak elleni támadás például azzal a következménnyel járna, hogy azonnal felbomlana a terrorizmus elleni küzdelem céljából létrejött nemzetközi koalíció.
A csőd szélén tántorog a baloldali vezetésű pécsi önkormányzat
